GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 02. 3 percnyi olvasás
2026. szeptember 1-jétől önkéntes alapon igényelhetik az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek a dinamikus tarifát – olvasható az MVM közleményében. A lényeg: a kedvezményes sávhatárig marad a fix, rezsicsökkentett A1 ár, a felett viszont a mai, 70 forint körüli lakossági piaci ár helyett a tőzsdei árakat követő, változó egységár jön.
Az MVM közlése szerint a dinamikus tarifát, tehát a D árszabást
önkéntes alapon igényelhetik az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek.
A konstrukció lényege, hogy a szolgáltató a kedvezményes sávhatárig továbbra is a fix A1 árszabás szerinti kedvezményes áron számol el, az ezt meghaladó mennyiségre pedig a villamosenergia-piaci árak változását követő D egységárat alkalmazza.
Fontos részletszabály, hogy aki meggondolja magát, visszatérhet az egyetemes árazáshoz.
A kedvezményes sávhatár lakossági ügyfeleknél 2523 kWh/év, az egyetemes szolgáltatásban vételező mikrovállalkozásoknál 4606 kWh/év. A tarifa tehát elsősorban azoknak lehet kedvező, akiknek a fogyasztása meghaladja ezt a keretet, és van olyan nagyobb energiaigényű, rugalmasan időzíthető berendezésük, mint egy elektromosautó-töltő vagy egy klíma.
Az MVM indoklása szerint a naperőművek terjedésével egyre nagyobbak lehetnek a napszakok közötti ár- és mennyiségi különbségek. A közlemény külön megemlíti az extrém időjárási helyzeteket és „a paksi termelés körüli kihívásokat" is a fogyasztásoldali rugalmasság felértékelődésének okai között.
A dinamikus árazás nem magyar találmány: az uniós villamosenergia-piaci irányelv (2019/944) írja elő, hogy a nagyobb szolgáltatóknak fel kell ajánlaniuk dinamikus árszabású szerződést azoknak a fogyasztóknak, akik rendelkeznek a megfelelő, távleolvasható fogyasztásmérővel.
Tehát fontos gyakorlati feltétel, hogy a dinamikus elszámoláshoz okosmérő kell: negyedórás vagy órás felbontású mérés nélkül nem lehet a tőzsdei árakhoz kötni a fogyasztást.
A hazai okosmérő-kiépítettség ezért érdemben behatárolja, hányan tudnak élni a lehetőséggel az elején.
A viszonyítási pont nem a kedvezményes mennyiségű rezsicsökkentett ár. A sávhatárig ugyanis minden marad a régiben, a D árszabás a sávhatár feletti, jelenleg 70 forint/kWh-s lakossági piaci árral versenyez. Egy átlagos háztartás, amely nem lépi túl a 2523 kWh-t, nem igazán nyer vele.
Az MVM lépése a szabályozói elvárásnak felel meg, de nem szabad összekeverni a lakossági áramkereskedelmi verseny beindulásával. A rezsicsökkentett, bruttó 36 forint körüli A1 ár olyan mélyen a beszerzési költségek alatt van, hogy a piaci alapon működő kereskedő ezen ár alatt nem igazán tud ellátást biztosítani. Ezért háztartásonként, fogyasztási - és adott esetben termelési - profilonként kell kiszámítani, hogy egy háztartásnak éves szinten megéri-e váltani.
Ebből viszont volumenprobléma következik: ha kevesen lépnek ki, a kereskedőknek nem térül meg a lakossági kiszolgálás fix költsége – a számlázás, az ügyfélszolgálat, a menetrendezés és a kiegyenlítő energia kockázatának kezelése. Tehát egy szűk ügyfélkör nem elég ahhoz, hogy több szereplő versengő ajánlatokkal jelenjen meg.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi