Az Y-20-as programot 2007-ben indították el, az első repülőgép 2013-ban emelkedett a magasba, majd 2016-ban állt hadrendbe. Kína ezzel függetlenedett az addig használt orosz Il-76-os flottától, amelynek bővítése politikai és beszerzési akadályokba ütközött. A típus mintegy 66 tonna hasznos teher szállítására képes, hatótávolsága maximális terhelés mellett nagyjából 3700 kilométer, légiutántöltéssel azonban ennél jóval messzebbre is eljut. Képességét a szerbiai FK-3-as légvédelmi rakéták 2022-es szállítása során a gyakorlatban is bizonyította.

Az egyik legjelentősebb előrelépés a hajtóművek terén történt. Az eredeti Y-20A még orosz D-30KP-II gázturbinás sugárhajtóművekkel repült, az újabb Y-20B viszont már a kínai fejlesztésű, nagy kétáramúságú WS-20-as hajtóműveket használja. Ezek nagyobb tolóerőt és jobb üzemanyag-hatékonyságot biztosítanak, ami pedig stratégiai szempontból legalább ennyire lényeges, megszüntetik a kínai flotta orosz hajtóműfüggőségét. Andreas Rupprecht, a kínai katonai repülés szakértője szerint 2025 augusztusára mintegy 90 Y-20A változat állt szolgálatban, míg az Y-20B-ből közel két tucat teljesített szolgálatot vagy várt átadásra.

A típuscsalád másik kulcsfontosságú eleme a légiutántöltő változat, a JJ-20A, amely

lehetővé teszi a harci repülőgépek hatósugarának jelentős kiterjesztését, különösen a Csendes-óceán nyugati térségében és a Dél-kínai-tengeren zajló műveleteknél.

A típus sokoldalúságát jól mutatta, hogy 2025 augusztusában egy közös egyiptomi-kínai hadgyakorlaton egy JJ-20A a levegőben tankolt meg egy egyiptomi Rafale vadászgépet. A kínai állami televízió nemrég megerősítette, hogy az Y-20B kiegészítő üzemanyagtartályok és szerelhető légiutántöltő berendezések segítségével könnyen átalakítható szállító és tanker szerepkörök között. Rupprecht valószínűnek tartja, hogy az Y-20B egységes, többcélú szállító-tanker platformmá válik, így Kínának nem kell külön gyártósorokat fenntartania a két feladatkörre.

A platform továbbfejlesztése a szállítási és utántöltési feladatokon túl más területekre is kiterjed. Az Y-20B adja az alapját a KJ-3000 katonai légtérellenőrző és -irányító repülőgépnek is, amely 2024 vége óta végzi tesztrepüléseit. A törzs felső részén elhelyezett, nagyméretű radarfejjel felszerelt gép légtérfelderítési és harcvezetési feladatok ellátására alkalmas, így idővel felválthatja a kiöregedő, Il-76-os alapú KJ-2000-es flottát.

Kína így mára egy saját fejlesztésű és gyártású, nehéz repülőgépes platformmal rendelkezik, amelyet a jelek szerint rugalmasan képes adaptálni a legkülönbözőbb speciális feladatokra a stratégiai légi szállítástól a légiutántöltésen át egészen a légtérellenőrzésig. Ez az összetett képesség

jelentősen növeli a kínai katonai műveleti mozgásteret a Csendes-óceán nyugati medencéjében, valamint a Dél-kínai-tenger térségében, éppen azokban a térségekben, ahol Pekingnek a legnagyobb konfliktusai vannak.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/China News Service via Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.