GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 02. 5 percnyi olvasás
Hasonló szégyen az országgal legutóbb éppen húsz évvel ezelőtt, 2006-ban, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején történt.
Hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2026-os költségvetés módosítását Kármán András pénzügyminiszter. A tárcavezető a törvényjavaslatot a „valóság költségvetésének” nevezte, amelyet hozzáigazította a megváltozott makrogazdasági körülményekhez. Ez egyébként jogosan merülhetett fel: az előző kabinet a büdzsé tervezésekor, 2025 tavaszán még 4,1 százalékos GDP-növekedéssel és 3,6 százalékos inflációval tervezett, ezekből azonban mára nem sok maradt. Míg a gazdaság bővülése legjobb esetben is 2 százalékos lehet, addig az infláció várhatóan 1,8 százalékos.
A hányatott sorsú 2026-os költségvetést eredetileg 4218,5 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal tervezte az Orbán-kormány. Ezt tavaly novemberben Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter – a vártnál gyengébb GDP-növekedésre hivatkozva – 5445 milliárd forintra emelte. A Tisza-kormány ezt most még följebb tornázta, egészen 7230 milliárd forintig. Ennél is érdekesebb azonban, hogy az eredményszemléletű, hogy 5 százalékos ESA-hiánycélt Kármán András 7,5 százalékra növelte a „valóság költségvetésében”.
Mivel Lengyelországban és Romániában is várhatóan idén ettől kisebb lesz az költségvetési deficit, ezért minden esély megvan arra, hogy a 27 tagú EU-ban Magyarországon legyen 2026-ban a legmagasabb a költségvetési hiány. Utoljára pontosan húsz évvel ezelőtt, 2006-ban esett meg ez a szégyen Magyarországgal, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején.
Emlékezetes, órási költekezést hajtott végre az MSZP-SZDSZ vezette kormánykoalíció, emiatt a GDP 9,3 százalékra duzzadt a költségvetés hiánya. Az egész unióban Magyarországon volt a legnagyobb deficit, úgy, hogy még a válság felé haladó Görögországban is "csak" 6 százalékot tett ki. Ráadásul mindez egy olyan időszakban zajlott, amikor világgazdasági konjunktúra volt, tehát semmi nem indokolta az ilyenfajta pazarlást.
A mostani magasabb hiány mellett ugyanakkor az hozható fel érvként, hogy a külső kereslet minden csak nem támogató, ebben a helyzetben pedig a költségvetésen keresztül lehet stimulálni a gazdaságot. Ezt is tette az elmúlt években az Orbán-kormány, tavaly is emiatt volt a GDP 4,7 százaléka az államháztartási hiány.
Ennek ellenére a lengyel és a román defcit is magasabb volt a magyarnál, idén azonban fordulhat a kocka. A legfrissebb adatok alapján ugyanis Lengyelország 2026-os államháztartási hiánya nagyjából a GDP 6,5–7,1 százaléka lehet. Varsó eleve 6,5 százalékos hiánycéllal fogadta el a költségvetését, miután tavaly 2025-ben 7,3 százalékos hiányadata a második legnagyobb volt az EU-ban.
Romániában sem sokkal jobb a helyzet a költségvetési fronton, annyi különbséggel, hogy ott az utóbbi két évben rengeteg megszorítás történt. 2024-es választási szuperévben ugyanis a GDP 9 százalékáig emelkedett az államháztartás hiánya. Többek között
Bár ezeknek az intézkedéseknek fájdalmas következményei voltak – így például esett az életszínvonal, és a gazdaság is zsugorodik –, a költségvetési hiányt sikerült kordában tartani. Olyannyira, hogy román pénzügyminisztérium augusztusban már „csak” 6,0 százalékos hiánnyal számolt.
Az új hiányszint azért is megdöbbentő, mert júliusban ettől még messze álltunk. Az utolsó ismert adatközlés alapján a héthavi halmozott deficit 2857,9 milliárd forint volt, tehát öt hónap alatt még 4400 milliárd forint hitelt akar felvenni a Tisza-kormány, ami teljesen életszerűtlen.
A hiány ekkora emelését ugyanis a költségvetési folyamatok egyáltalán nem indokolják. Az vitathatlan, hogy kisebb lesz a GDP-növekedés és számtalan kiadás is megterheli az államkasszát, de az elmúlt évekkel szemben idén már lesz kézzelfogató növekedés, emiatt a nominális GDP is érdemben nőni fog.
Valójában tehát máshol kell keresni a magasabb hiány mögött álló okokat, mint ahol Magyar Péter kereste. „A költségvetés átvilágítása után azt látjuk, hogy a 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, de még azokkal együtt is 7 százalék felett lehet” – mondta a kormányfő még júniusban, a háromnapos kihelyezett kormányülést követően. A kormányfő egyenesen Gyurcsány Ferenchez hasonlította elődje költségvetési gyakorlatát, sőt, még ennél is tovább ment, amikor azt mondta egy parlamenti vitában, hogy áprilisban „ilyen picin múlott, hogy Magyarországon nem lett államcsőd”.
Ezzel szemben Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen árulta el, hogy a következő hónapokban „jelentős kilengéseket fognak okozni az RRF-hez kapcsolódó tételek”. Összesen 6,1 milliárd eurónyi befizetés, azaz 2100 milliárd forint jelenik meg az augusztusi hiányban, ez pedig majd decemberben fog csökkenni, amikor beérkeznek ezek az uniós források a magyar költségvetésbe.
Vagyis az uniós kiadások elszámolása indokolja majd a deficit megugrását, ami miatt az ősz elejére akár 5000 milliárdig is kúszhat a pénzforgalmi deficit.
Mindennek az a hátulütője, hogy jócskán megemelkedik az államadósság. A PM szerint 2026 végére a GDP 77,5 százalékára nőhet az adósságráta, szemben a korábban várt 74,6 százalékkal. Másrészről viszont elvileg jövőre nagyobb mozgástere lesz a kormánynak, amit az államadósság csökkentésére is használhat. Az viszont mindenképpen a kormány javára írandó, hogy beterveztek egy 500 milliárd forint értékű Havária Alapot a rendkívüli kiadások finanszírozására, amely, ha végül nem használják fel, még csökkentheti az idei hiányt. Az már más kérdés, hogy megszorítások is lesznek az idei költségvetésben, az idei 400 milliárdos spróroláson túl még 300 milliárdot tervez elvonni az egyes minisztériumok fejezeteitől a szaktárca.
Nem lehet eltagadni, az előző kormány is tehet a magas hiányról, a választás előtt óriási költekezésbe kezdett, ami miatt a kormányzati szektor hiánya a GDP 9,0 százalékára emelkedett.
Ez azonban nem mentesíti a Tisza-kormányt és Magyar Pétert sem, aki egészen elképesztő hiányszintekkel dobálózott az utóbbi hónapokban. A kormányfő szavait több okból kifolyólag is fenntartásokkal kell kezelni.
Az kétségtelen tény, hogy már áprilisra – az előző kormány jóléti és választások előtti intézkedéseinek következtében – az eredetileg tervezett éves hiány közel 90 százaléka összejött, ugyanakkor a költségvetési hiány lefutása a Covid óta erősen „fejnehéz”. Az éves pénzforgalmi deficit jelentős része rendszerint az év első hónapjaiban keletkezik, majd a nyáron platózik, míg az utolsó hónapokban ismét fellazul a költségvetési fegyelem. Ezért az év első négy hónapjának adataiból önmagában még nem lehet pontos következtetést levonni, pláne úgy, hogy közben bármikor van lehetősége a kormánynak belenyúlni a folyamatokba.
A valóságban úgy tudjuk, hogy Nagy Márton 6,5 százalékos hiányszint mellett adta át áprilisban a kassza kulcsát Kármán Andrásnak, tehát szó sem volt semmiféle 7–8 százalék fölötti hiányról.
A Világgazdaságnak korábban nyilatkozó elemző is inkább a politikai kommunikáció kategóriájába sorolta ezeket a számokat. A 6 százalék körüli tényleges hiányt támasztja alá az is, hogy a hazai elemzők mellett a nemzetközi hitelminősítők is ezzel kalkuláltak május–június folyamán, az első idei felülvizsgálati körük alatt.
De ennél is beszédesebb, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sem tervezett pluszforrás-bevonást. Év közben rendre felmerülhet a magasabb hiány miatt a finanszírozási terv módosítása, ez azonban idén mindeddig elmaradt. Tavaly például már június elején, amikor informálisan a 3,7 százalékos hiányról feljebb emelte a deficitet a kormány, emiatt vont be pluszforrást az ÁKK, és duplázta meg a devizakötvény-kibocsátását.
Napi