Minden várakozást alulmúlva kezdte az év második felét a német kiskereskedelem. Júliusban öt éve nem látott mértékben esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, és az infláció hatásától megtisztítva, reálértéken 3,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) szerdán közzétett gyorstájékoztatója szerint ennél nagyobb visszaesésre legutóbb 2021 júliusában volt példa.

„A hosszú ideje kedvezőtlen fogyasztói hangulat most már érezteti hatását. Jelenleg a második koronavírus-járvány alatti lezárás idején tapasztalt szinten vagyunk, ami rendkívül kedvezőtlen, és súlyosan érinti a kiskereskedelmet” – nyilatkozta Stephan Tromp, a Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) ügyvezető igazgatóhelyettese a Handelsblattnak.

A közgazdászok ugyanakkor más okokat is említenek, úgy vélik, hogy a kiskereskedelmi forgalom visszaesése a magas energiaárakra és a hőhullámra adott reakció. Ráadásul egyelőre nem látható a jele annak, hogy rövid időn belül emelkedő trend kezdődne.

„Ahhoz, hogy fenn tudják tartani kiadásaikat, a fogyasztók vélhetően megtakarításaikhoz is hozzányúlnak. Mivel egyes munkahelyek már veszélybe kerültek, a fogyasztás egyelőre visszafogott marad” – mondta Krüger.

Alig ülnek autóba a németek

Ismét szembetűnő volt a benzinkutak forgalmának alakulása: a májusban és júniusban érvényes üzemanyagár-kedvezmény megszűnését követően a forgalom reálértéken 9,1 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz viszonyítva. „Ez konkrétan azt jelenti, hogy az emberek kevesebbet autóztak. A magas energiaárak miatt sokak számára egyszerűen túlságosan költségessé vált a saját autó használata” – emelte ki Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza.

Az élelmiszer-kiskereskedelem bevételei ezzel szemben mindössze 0,8 százalékkal csökkentek. A nem élelmiszer jellegű termékek forgalma 4,8 százalékkal zsugorodott, míg az internetes és csomagküldő kereskedelem reálértéken még ennél is nagyobb, 5,6 százalékos visszaesést könyvelt el.

A vásárlási kedvet a gyorsuló infláció is visszafogja. Augusztusban az inflációs ráta 2,9 százalékra emelkedett. Az iráni háború miatt kialakult inflációs hullám következtében a németországi reálbérek több mint egy éve nem látott lassú ütemben növekednek.

A munkavállalók különjuttatásokkal együtt számított havi bruttó bére a második negyedévben 4,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ha ebből levonjuk a fogyasztói árak 2,5 százalékos emelkedését, mintegy 1,5 százalékos reálbér-növekedés marad. A szakértők további lassulásra számítanak, mivel az inflációs ráta a jelenlegi, harmadik negyedévben várhatóan valamivel magasabb lesz.

A turisták sem támogatják a kiskereskedelmet

Az előző év azonos időszakának adataihoz képest 1,7 százalékkal emelkedett az uniós tagországok turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 2026 első hat hónapjában – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat turizmusról szóló gyorstájékoztatójából.

Az uniós statisztikai hivatal jelentése szerint  a legkevesebb külföldi vendég Németországban (18,5 százalék), Lengyelországban (19,8 százalék) és Romániában (23,0 százalék) töltött éjszakát szálláshelyeken. Vagyis a boltok és a benzinkutak esetében nemcsak a németek költése lett kevesebb, de a korábbi évekhez képest kevesebb turista is közrejátszott a forgalom mérséklődésében.