A CENTCOM tájékoztatása alapján a támadások az Iszlám Forradalmi Gárda létesítményei ellen irányultak, válaszul a kereskedelmi hajózást és az amerikai katonákat ért iráni támadási kísérletekre. A célpontok kiválasztása világos stratégiát tükröz, hiszen a légvédelmi és radarrendszerek megsemmisítése gyengíti Irán légtérellenőrzési és elfogási képességeit, ami kedvezőbb feltételeket teremt az esetleges későbbi amerikai akciókhoz.

A közzétett harctéri felvételeken a USS George H.W. Bush repülőgép-hordozóról felszálló

F/A-18E Super Hornet vadászbombázó látható, amelyre nagy valószínűséggel egy AGM-154C-1 Joint Standoff Weapon (JSOW) típusú precíziós fegyvert szereltek fel.

Ez a siklóbomba lehetővé teszi a védett célpontok elleni csapásmérést jelentős távolságból, így a hordozó repülőgépnek nem kell berepülnie az iráni légvédelem hatósugarába.

A JSOW alkalmazása a repülőgép-hordozókról indított hadműveletekben azért kiemelten fontos, mert a haditengerészeti légierő így a pilóták és a repülőgépek kockáztatása nélkül tudja folyamatos nyomás alatt tartani az iráni katonai infrastruktúrát. A felvételek ritka betekintést engednek abba a modern precíziós eszköztárba, amellyel az amerikai erők a műveleteiket végrehajtják.

A célpontok összetétele – a légvédelem, a radarok, a tengeri eszközök és a híradási rendszerek – arra utal, hogy Washington szisztematikusan törekszik Irán katonai képességeinek leépítésére több hadszíntéri dimenzióban egyidejűleg, különös tekintettel a Perzsa-öbölben folytatott tengeri műveletekre és az aknatelepítési tevékenységre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.