Szeptember 2-án, szerdán Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár.

A két fél találkozóján a fő témát Oroszország hibrid hadviselése adta, miután az előtte lévő nap a német kormány Oroszországot nevezte meg felelősnek a lipcsei repülőtéren történt esetért, amikor egy robbanószerekkel megrakott drón egy Ukrajnába tartó teherrepülőgép felszállását veszélyeztette.

és úgy fogalmazott, hogy ha az sikerrel járt volna, akkor hatalmas károkat okozott volna, és akár még emberi életbe is került volna.

Szeretném teljesen világosan megfogalmazni, hogy mi is volt ez valójában. Ez egy katonai minőségű anyagok felhasználásával elkövetett támadás volt, amelyet orosz ügynökök követtek el EU-s területen

– jelentette ki Von der Leyen, aki hangsúlyozta, hogy ezt nem fogják tolerálni, és biztosította, hogy az Európai Unió és minden tagállam szolidaritást vállalt Németországgal.

Az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a támadással a célja Oroszországnak az volt, hogy megfélemlítse, valamint elbizonytalanítsa az Európai Uniót Ukrajna további támogatásában, akkor Moszkva tévedett – mint fogalmazott, ez csak megerősítette az elhatározását, a megfélemlítés pedig nem fog működni.

mint fogalmazott, amíg Oroszország nem hagyja abba a civilek, ártatlan gyerekek, nők és férfiak bombázását, addig az EU sem áll le. 

Lipcse újabb eszkalációt jelent európai földön, amit közvetlenül Oroszországnak tulajdonítanak. De ez egy szélesebb mintázata az egyre veszélyesebb incidenseknek. Folyamatosan megsértik a légterünket, drónok bénítják meg a repülőtereinket, beavatkoznak a kritikus infrastruktúránkba. Az európaiak szembesültek a kemény valósággal, hogy ez az új norma

– mondta Von der Leyen, aki ezután három pontban foglalta össze, az Európai Unió mit tesz ebben a helyzetben:

• folytatja és megerősíti a szankciós politikát,
• továbbra is támogatja Ukrajnát,
• valamint továbbra is szorosan együttműködik a NATO-val mindezek elérése érdekében.

Von der Leyen azt ígérte, hogy a következő szankciócsomagban lezárnak minden kiskaput, és amennyiben Oroszország továbbra is veszélyes tevékenységet folytat, újabb szankciók követhetik.

Ukrajna támogatása kapcsán visszautalt, hogy már elkezdték folyósítani az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, de ezenfelül Ukrajnával együttműködik egy európai légvédelmi rendszer kiépítésében, valamint a tagállami felajánlások is folyamatosak Kijev számára.

A NATO-val való együttműködésről végül azt mondta, hogy Európa és szövetségesei továbbra is elhivatottak és egységesek, és azt ígérte, a haderőfejlesztést felgyorsítják – itt utalt több uniós programra, köztük a SAFE-hitelre.

A mai üzenetünk világos: az európai biztonság új korszakában élünk. Az európai védelmi beruházások erősítik a NATO-t, és új lendületet adnak ipari bázisunknak. Folytatni fogjuk, győzni fogunk, és elrettentünk mindenkit, aki megtámadja a szabadságunkat és a biztonságunkat

– zárta sajtónyilatkozatát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Mark Rutte:

A NATO-főtitkár nyilatkozatát azzal kezdte, hogy teljesen egyetért mindazzal, amit Von der Leyen mondott, és megköszönte az EU és a NATO Közötti együttműködést.

Elmondta, hogy legutoljára a törökországi NATO-csúcson találkoztak, ahol egyértelmű volt, hogy a szövetségesek egységesek, és elhivatottak a kollektív védelmük iránt. Szerinte fontos, hogy ezen a két szervezet közösen dolgozzon, hogy minden eszköz rendelkezésre álljon a veszélyekre, amelyekkel szembenéznek. Szerinte ennek egy fontos komponense a haderőfejlesztés, és emlékeztetett, hogy az európai NATO-tagállamok és Kanada is rendkívüli mértékben növelte katonai kiadásait, és a trend pozitív irányba halad.

Ugyanakkor Rutte emlékeztetett, önmagában a pénz nem jelent mindenre gyógyírt: az új képességek vásárlásához a hadiiparnak is lépést kell tartani, és a kapacitáson nemcsak gyárbővítéssel, hanem a hadiipari cégek szorosabb együttműködésével is javítani lehet.

Oroszország egyre vakmerőbbé válik. Ahogy folytatják a rettenetes háborújukat Ukrajna ellen, egyre több drón és rakéta lépi át a határainkat, ami fokozza a kockázatot. Nőttek a rosszindulatú tevékenységek is, amelyek közvetlenül a mi területeinket célozzák

– fogalmazott Rutte, aki konkrét példaként a gyújtogatásokat nevezte, valamint az olyan hibrid támadásokat, mint amit a lipcsei repülőtéren tapasztaltak még augusztus elején.

Von der Leyenhez hasonlóan Rutte is hangsúlyozta, hogy a NATO és tagállamai is teljes szolidaritásáról biztosították Németországot, valamint a jövőben továbbra is szorosan együtt fognak működni az EU-val, hogy az ilyen veszélyforrásokat csökkenthessék.

Az előtte szólóhoz hasonlóan gondolatát ő is azzal zárta, hogy ha Oroszország azt gondolja, ezzel megfélemlítik a NATO tagállamait, és csökkentenék az Ukrajnának nyújtott támogatását, akkor a Kremlben tévedtek.

Mint arról beszámoltunk, szeptember 1-jén Alexander Dobrindt német belügyminiszter és Johann Wadephul külügyminiszter közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Németország Oroszországot tette felelőssé az augusztus 4-i lipcsei incidensért. Dobrindt szerint az eset jól beilleszkedik az orosz hibrid műveletek mintájába, míg Wadephul bejelentette, hogy bezáratják Oroszország bonni konzulátusát.

A német kormány bejelentése után a legtöbb uniós és NATO-tagállam is szolidaritást vállalt Németországgal, és bírálta Oroszországot a szerintük felelőtlen és veszélyes provokációjáért.

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2026. szeptember 2-án. Fotó: Geert Vanden Wijngaert / Reuters)