Kivezetnék az építőanyagokra vonatkozó, uniós joggal össze nem egyeztethető exportkorlátozásokat a magyar építészetről szóló törvényt módosító javaslat alapján, amelyet Ruff Bálint miniszterelnök-helyett nyújtott be a parlamentnek. Ezzel lényegében lezárul az előző kormány háborúja a külföldi építőanyag-gyártók ellen.

Előzmények: a kormány 2021 nyarán jelentett be több intézkedést, amelyek szükségességét az építőipari infláció megfékezésével indokolták.

• Acél- és vastermékeket, szigetelőanyagot, homokot, követ, kavicsot és sódert csak az állam jóváhagyásával lehetett kivinni az országból, az államnak pedig elővásárlási joga is volt a stratégiai jelentőségű építési anyagokra.
• Az állam által meghatározott árnál drágábban értékesítő vállalatoknak pedig az e feletti bevétel 90 százalékát kiegészítő bányajáradék formájában be kellett fizetniük a költségvetésbe. Erről januárban mondta ki a bíróság, hogy uniós jogot sért, és idén már nem is szedi be az állam, hogy elkerüljön egy büntetést.
• Emellett több érintett cégnek kellett még szén-dioxid-kvóta-adót is fizetnie, amit szintén idén vezetnek ki egy uniós ítélet alapján.

Igen, de: az Európai Bizottság már 2022 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított a magyar szabályozás miatt, majd 2023 januárjában indokolással ellátott véleményt küldött, ami alapján elmarasztaló ítéletre lehetett számítani. A piaci szereplők is erre számítottak már 2021-ben is.

• A kormányt ez nem különösebben tántorította el, 2023 februárjában a bányajáradékot a tégla-, kerámia- és csempegyártókra is kiterjesztette.
• Tavaly novemberben aztán az Európai Unió Bírósága végül Magyarország ellen ítélt az ügyben, kimondva, hogy a magyar szabályozás sérti az uniós jogot; erre reagál a mostani, 2026. szeptember 2-án benyújtott törvényjavaslat is, amely kivezeti a kifogásolt exportkorlátozásokat.

Alulnézet: bár hivatalosan az árak letörése volt a cél, ez nem igazán sikerült, ugyanis az érintett cégek magasabb áron is exportáltak, az állam viszont jól járt azzal, hogy beszedte ezután a bányajáradékot.

• Az intézkedések hatására nőtt az import, ami ugyanakkor drágább volt a meghatározott árnál, mert nem vonatkozott rá a bányajáradék.
• A legfőbb oka az intézkedések bevezetésének az lehetett, hogy lehetetlen helyzetbe hozzák az építőanyagok kitermelésével és gyártásával foglalkozó vállalatok tulajdonosait, hogy nyomott áron értékesítsék cégeiket. Lázár János nyíltan beszélt arról, hogy a cél az osztrák és német cégek kiszorítása volt a hazai piacról.

Felülnézet: az intézkedések által érintett cégeknek nagyon nehéz volt a gazdasági helyzete az elmúlt években, de végül összesen egyetlen külföldi építőanyag-gyártó került hazai tulajdonba.

• A váci és beremendi cementgyárakat üzemeltető Duna-Dráva Cement Kft. például tavaly és tavalyelőtt is veszteséges volt. A vállalat tulajdonosai pedig német sajtóértesülések szerint 2022-ben kaptak felvásárlási ajánlatot egy „gyorsan bővülő cégcsoport” meg nem nevezett tulajdonosától, de végül a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement maradt a tulajdonos.
• A Zalakerámia 2022 és 2024 között veszteséges volt, tavaly viszont már minimálisan nyereséges évet zárt. A vállalat tófeji üzemében tavaly augusztusban leállt a termelés, a romhányi üzemből pedig még korábban Romániába költöztették a gyártást. A Zaol.hu augusztus elején számolt be arról, hogy az osztrák Lasselberger csoport a 100 százalékig magyar tulajdonú Szatmári csoportnak adta el a céget, és júliusban újraindult a termelés a tófeji üzemben.