A gyakorlat során az ALTIUS-700-as drónokból álló hunter-killer kötelék önállóan derített fel célpontokat, megosztotta a céladatokat a kötelék többi tagjával, majd végrehajtotta a csapást. Az autonóm működés, a hálózatalapú összeköttetés és a légi indítású hatóeszközök kombinációja jelentősen növelheti a szárazföldi erők légierejének hatótávolságát és túlélési esélyeit az elszórt vagy kiemelten védett célpontok ellen.

New Test Footage: Black Hawk executes rocket-powered launch of Altius-700.At Project Convergence Capstone 6, an H-60M Black Hawk crew employed an Altius-700 hunter-killer team to autonomously find the target, pass data across the formation, and strike. Another successful step… pic.twitter.com/Jpq1OtU4FR https://t.co/Jpq1OtU4FR

— Anduril Industries (@anduriltech) August 31, 2026

A koncepció lényege, hogy a Black Hawk a jövőben nem csupán a saját fedélzeti fegyverzetére támaszkodnak,

hanem légi indító-, irányító- és kommunikációs csomópontként szolgál a személyzet látóhatárán túl működő autonóm fegyverek és felderítő drónok számára.

A helikopter így gyakorlatilag a drónok repülőgép-hordozójává, egyfajta "anyahajójává válik": több légi indítású hatóeszközt képes útjára bocsátani, felügyeli azok feladatvégrehajtását, miközben folyamatos kapcsolatot biztosít a szárazföldi és légi egységek között. Külön érdemes megemlíteni, hogy bár szerelhetőek rá fegyverek, az UH-60-as alapvetően sokkal inkább szállító, mintsem csapásmérő helikopternek lett tervezve.

A fejlesztés azért rendkívül hangsúlyos, mert az amerikai helikoptereknek egyre sűrűbb, integrált légvédelmi rendszerekkel kell szembenézniük. Az orosz Sz-300-as és Sz-400-as rendszerek, valamint a kínai HQ-9-es sorozat köré épülő védelmi hálók – a nagy hatótávolságú föld-levegő rakétákkal, felderítőradarokkal és légi korai figyelmeztető repülőgépekkel – olyan veszélyes tűzzónákat hoznak létre, amelyek szinte lehetetlenné teszik a helikopterek közvetlen behatolását. A Pentagon a kínai légvédelmi hálózatot kifejezetten robusztusnak és redundánsnak minősítette.

Az amerikai hadsereg erre a kihívásra a távolról indítható csapásmérő képességek fejlesztésével válaszol. A 2026 júliusában lezajlott Project Convergence Capstone 6 során a szárazföldi haderő tájékoztatása szerint a Black Hawk légi indítókonfigurációja több pilóta nélküli rendszert is képes volt elindítani és irányítani egy teljes mértékben hálózatba kapcsolt rendszerben, miközben látóhatáron túli kommunikációs átjáróként működött a légi és szárazföldi kötelékek között. A hadsereg értékelése szerint ez a képesség lehetővé teszi az ellenségesen védett légtér elleni csapásmérést úgy, hogy a helikopter személyzete mindvégig biztonságos távolságban marad.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.