Az Európai Bizottság augusztus végi becslése szerint az EU idei kukoricatermése 50,1 millió tonna lesz,

ami csaknem két évtizedes mélypontot jelent, és mintegy ötödével marad el az elmúlt három év átlagától.

A magyar kormány közlése szerint Magyarország, amely korábban rendszeresen exportált kukoricát, idén behozatalra szorul. Románia termése ugyan megúszta az idei európai aszály legrosszabb hatásait, a várható mintegy 8 millió tonna azonban így is a 2018–2019-es szint felére esett vissza, míg az exportálható árualap a korábbi 7 millió tonnáról 2,2–4,7 millió tonnára csökkent.

A folyamat hátterében a klímaváltozás áll. Az OECD adatai alapján Közép-Európát különösen súlyosan érinti a hőség, a talajnedvesség hiánya és a vízhiány. Magyarországon az elmúlt évtizedben a júniusi és júliusi csúcshőmérséklet 3,1 Celsius-fokkal, Romániában pedig 3 fokkal haladta meg az 1961–1990 közötti átlagot. Mindkét ország az EU- és OECD-átlagnál is rosszabbul teljesít a talajnedvességi anomáliák terén, ami a szervezet szerint közvetlen hatással van a mezőgazdasági termelékenységre és az élelmiszer-biztonságra.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint sok gazdálkodó teljesen felhagyott a termeléssel, mások pedig másodállást vállaltak, mert a családi gazdaságok már nem képesek eltartani őket.

A szakember paradigmaváltást sürgetett, és úgy fogalmazott, hogy Magyarország a félsivatagi éghajlat felé tart.

Erre figyelmeztet a Duna rekordalacsony vízállása is, amely a múlt hónapban atomerőművek leállítására kényszerítette Magyarországot és Romániát egyaránt.

Az Európai Bizottság decemberben közzétett, tízéves mezőgazdasági piaci előrejelzése szerint 2035-re Kelet-Európában a kukoricahozamok ingadozása eléri a 18,7 százalékot, ami a legmagasabb érték az összes vizsgált globális régió közül. Gabriel Antonio, az Expana piaci elemzője szerint amennyiben a száraz nyarak tartóssá válnak, az EU kukoricaimportja a 2026/2027-es szezonban 8–9 százalékkal növekedhet.

A román gazdálkodók közül sokan már alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez: egyesek az őszi vetésű növényekre tértek át, mások napraforgót termesztenek, mert az kevesebb vizet igényel. Sokan öntözőfejlesztésekbe is beruháznak, ám ennek is megvannak a korlátai.

Forrás: Reuters

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.