Los Angelesbe akart költözni, ám bilincsben tették gépre a rendőrök.

Fotó: TV2

Krausz Gábor nemrég a Köszi Kriszta! című műsor vendégeként többek között arról is mesélt, hogy egy reptéri malőrnek köszönheti, hogy a Séfek Séfe című gasztroshow-ban zsűrizhet. A séf immár nyolcadik éva tag zsűritag a műsorban, melynek castingjára annak idején viccből, kedvtelenül ment el, mert úgy tervezte, az Egyesült Államokban folytatja karrierjét. A castingról végül nem is hívták vissza, de az amerikai álom sem valósult meg, mert már a reptéren konfliktusba keveredett. Ennek az lett a vége, hogy 15 évre kitiltották az Egyesült Államokból.

„Sokáig úgy volt, hogy én ebben nem veszek részt. Az egyik barátom, Wolf András mondta, hogy: gyere már, ökörködünk, aztán mindenki megy a dolgára. Aztán nem is hívtak többé, egyébként is úgy volt, hogy kiköltözöm Amerikába. De a kifelé vezető úton, hát, nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy kellett volna. Deportáltak magyarán, csúnya szóval. És vissza kellett jönnöm. Aztán akit kiválasztottak Frici és Andris mellé, az váratlanul lemondta. Rólam meg tudták, hogy nem jött össze az amerikai karrier” – foglalta össze röviden a történteket Krausz, aki korábban nem titkolta, hogy egy bizarr eset miatt deportálták: munkaeszközként konyhakést is magával vitt a bőröndjében, ami veszélyes szúróeszköznek számít. A magyar reptéren még átjutott, később azonban problémába ütközött az átvilágításnál. Mint mesélte, bilincsbe verve felültették őt egy gépre, ami visszahozta Magyarországra, ráadásul vízuma sem volt.

„Tanulság: vízum nélkül ne csomagolj munkaeszközt a bőröndbe, mert feltűnő. Pláne, ha az konyhakés. Amerikába menet észrevették, hogy izzadok, furcsán viselkedek, és a bőröndben megtalálták a munkaeszközöket, úgyhogy kiutasítottak. Ezért megyek mostanában csak mediterrán környékre” – idézi a Story.

Míg a Családom és egyéb receptfajták című könyvében így írt a történtekről:

„Nagy reményekkel indultam neki az útnak – ám a reptérnél tovább nem jutottam. Los Angelesben a reptéri ellenőrzésen átkutatták a bőröndömet, ami tele volt szakácskésekkel. Elvették a telefonomat, átnézték benne a képeket, és nem volt nehéz összerakniuk, hogy nem turistaként, hanem munkavállalóként érkeztem az országba. Elvették az útlevelemet, huszonnégy órára fogdába zártak, és másnap lábbilincsben, fegyveres őrök kíséretével tettek fel a legközelebbi, hazafelé induló járatra. A rendőrautóban ülve elmentünk az étterem mellett, ahol dolgoztam volna. Szólni sem tudtam a többieknek, ugyanis mindenemet elvették. Kiutasítottak az országból, és roppant kellemetlen procedúrán kellett keresztülmennem. Mind a háromszáz utas végignézte, ahogy az őrök a helyemre kísérnek, majd leveszik rólam a bilincset.”