GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 02. 2 percnyi olvasás
A kedvező hazai árfolyamatok mögött jelentős részben a nemzetközi piacok állnak.
Az elmúlt évek rendkívüli élelmiszer-inflációja után látványosan megváltozott a helyzet a magyar boltokban. Már nemcsak az áremelkedés üteme lassult, hanem egyre több termék ténylegesen olcsóbb lett, mint egy évvel korábban.
A Központi Statisztikai Hivatal júliusi adatai szerint az élelmiszerek fogyasztói ára átlagosan 1,1 százalékkal csökkent éves összevetésben, míg a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak 4,4 százalékkal mérséklődtek.
Több alapvető termék ára is jelentősen visszaesett: a vaj és vajkrém 14,1 százalékkal, a sertéshús 13,1 százalékkal, a sajt 9,5 százalékkal, a friss zöldség 9,2 százalékkal, a tej pedig 7 százalékkal került kevesebbe. Nem minden terméknél érvényesül ugyanakkor az árcsökkenés: az étolaj ára például 3,8 százalékkal emelkedett.
A kedvező hazai árfolyamatok mögött jelentős részben a nemzetközi piacok állnak. Az első félévben a mezőgazdasági árak 10,6 százalékkal, az élelmiszeripar belföldi árai pedig 0,3 százalékkal csökkentek éves összevetésben.
A globális élelmiszerpiacon sok termékből, így például a kalászos gabonafélékből, szójából, sertéshúsból vagy tejből is túlkínálat alakult ki. Ez nyomás alatt tartja a nemzetközi árakat, és ezen keresztül a magyar piacra is hat
– idézi Fórián Zoltánt, az Erste vezető agrárszakértőjét a bank friss elemzése.
A nemzetközi élelmiszerárak összességében jelenleg lényegében stagnálnak. Miközben a gabonafélék, a cukor és a növényi olajok egyes piacokon drágultak, a hús- és tejtermékek árcsökkenése ellensúlyozta ezt.
Az idei aszály különösen a kukoricatermesztést sújtja, ahol történelmi mélypontra eshet a termés, ráadásul minőségi problémák is jelentkezhetnek. A kukorica átlagára emiatt valamelyest emelkedhet, a gabonafélék éves átlagára azonban várhatóan nem haladja meg jelentősen a tavalyi szintet.
A sertésárak az elmúlt hetekben emelkedtek, de a szakértő szerint egyelőre nem várható akkora drágulás, amely érdemben javítaná az ágazat veszteséges helyzetét. A tejárak továbbra is alacsony szinten vannak, bár Európában az ősz folyamán megindulhat némi emelkedés.
Magyarország szorosan kapcsolódik a nemzetközi élelmiszerpiacokhoz, ezért egy gyenge hazai termés nem vezet automatikusan magasabb bolti árakhoz.
A magyar élelmiszerpiacon az import aránya megközelíti a 30 százalékot, így számos terméknél a nemzetközi árszint fontosabb tényező lehet, mint a hazai termés alakulása – olvasható az elemzésben.
A gabonaféléknél például a párizsi és chicagói árutőzsdék árai, a sertéshúsnál pedig a német piac alakulása is jelentősen befolyásolja a magyar árakat.
Mindez azt jelenti, hogy az idei aszály önmagában nem feltétlenül okoz élelmiszerár-robbanást. Amennyiben a nemzetközi piacokon megfelelő mennyiségű áru áll rendelkezésre, a hazai terméskiesés egy részét importtal lehet pótolni.
Fórián Zoltán szerint rövid távon a globális kínálati helyzet és a nemzetközi árak erősebb hatást gyakorolhatnak a magyar élelmiszerárakra, mint a hazai terméseredmények.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az időjárási szélsőségek hosszabb távon ne jelentenének komoly kockázatot. Az ismétlődő aszályok tartósan csökkenthetik a terméshozamokat, miközben növelik a mezőgazdasági termelés költségeit. Magyarország ebből a szempontból különösen kitett: a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik a vízgazdálkodás, az alkalmazkodóbb növénytermesztés és a termelési technológiák fejlesztése. A hazai élelmiszerárak stabilitását hosszabb távon nemcsak az határozza meg, hogy mennyi termés terem egy adott évben, hanem az is, hogy a magyar agrárium mennyire tud alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz – szögezi le az elemzés.
Napi