Ahogy arról reggeli cikkünkben írtunk, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság nevet viselő parlamenti bizottság létrehozásáról – négy másik vizsgálóbizottsággal együtt – május végén, a Tisza-frakció kezdeményezésére döntött az Országgyűlés.

A vizsgálóbizottság tagjai Schummer Orsolya mellett Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke, Novák Előd (Mi Hazánk), a bizottság alelnöke, Borics Mihály (Tisza), Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza), valamint Máthé Zsuzsa (KDNP).

A vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételéről szóló, elfogadott javaslat lehetővé teszi, hogy pénzbüntetés terhe mellett, sőt szükség esetén elővezetéssel érjék el az érintettek megjelenését a bizottságok ülésein.

Schummer Orsolya azzal kezdte a sajtótájékoztatót: „Novák Katalin 2023-ban, Ferenc pápa látogatásának alkalmából köztársasági elnöki kegyelemben részesítette K. Endrét. Ez is radar alatt maradhatott volna, ha a Vidéki prókátor néven ismertté vált Fülöp Botond ügyvéd nem hívja fel a figyelmet a döntésre. K. Endre ellen évekkel korábban indult büntetőjogi eljárás. V. János a bicskei gyermekotthon igazgatója volt, aki hatalmával visszaélve kiskorú gondozottak szexuális bántalmazásáért 8 évet kapott. K. Endre fenyegetéssel, pszichés nyomásgyakorlással próbálta eltussolni a bűncselekményeket, ezért börtönbüntetésre ítélték. Novák Katalin két év elteltével köztársasági elnöki kegyelemben részesítette, és azóta sem adott magyarázatot arra, hogy ezt miért tette.”

A Tisza politikusa arra is felhívta a figyelmet, hogy V. Jánosról korábban több jelzés érkezett, de az igazgató a pozíciójában maradt, sőt kitüntetést kapott.

Orbán Viktor korábban segítette V. János önkormányzati kampányát, V. János körül legkésőbb a kétezres évek elejére kialakulhatott az a politikai védőháló, ami lehetővé tette, hogy benne maradjon a gyermekvédelmi rendszerben. Feltételezhető, hogy ez a politikai és informális lobbihálózat segíthette K. Endrét is

– fogalmazott Schummer Orsolya, aki a kegyelmi botrányt nevezte a legsötétebb ügynek, ami megmutatta „a Fidesz–KDNP embertelenségét”. Schummer Orsolya szerint ez az ügy mozdította ki az apátiából a magyar közéletet.

A politikus leszögezte: a teljes magyar társadalom megérdemli, hogy válaszokat kapjon a nyitott kérdésekre, valamint magyarázatot arra, miért maradhatott sokáig a gyermekvédelmi rendszerben V. János, és miért kapott kegyelmet K. Endre.

„Meg kell találnunk a felelősöket, és meg kell akadályoznunk, hogy ilyesmi újra előfordulhasson. A Tisza ezért kezdeményezte a vizsgálóbizottság felállítását, amelynek célja feltárni, hogy a bicskei kegyelmi ügyben miként zajlott a döntés előkészítése, a döntéshozatal, a miniszteri ellenjegyzés. A vizsgálat időbeli fókusza nem szűkíthető le a 2023-as döntésre” – mondta a bizottság elnöke.

„Novák Katalin minden ismert szakmai és tanácsadói vélemény ellenére adott kegyelmet”

Schummer Orsolya kijelentette:

Novák Katalin minden ismert szakmai és tanácsadói vélemény ellenére adott kegyelmet, így joggal feltételezhetjük, hogy valamiféle informális lobbi húzódik a döntéshozatal hátterében.

A vizsgálóbizottság feltárná a vélelmezett lobbihálózatot, de ez nem azt jelenti, hogy újranyitnák K. Endre bírósági ügyét. Azt vizsgálnák, hogy kik vettek részt a döntéshozatali láncban. Dokumentumokat vizsgálnának, majd személyes meghallgatásokat tartanának az ügyben.

Schummer Orsolya arról is beszélt, hogy az elmúlt hónapokban komoly előkészítői munkát végeztek, ennek eredményeként elkészült az ügyrendi és a munkatervi javaslat, valamint a bekérendő iratanyagok javasolt listája. Ha a bizottság mai ülésén döntenek ezekről, akkor a titkárság már ezen a héten kiküldheti az iratokat bekérő leveleket.

A bizottság beidézheti az ügy kulcsszereplőit, volt minisztereket, elnöki tanácsadókat, minisztériumi főosztályvezetőket, valamint korábbi kormányzati tisztségviselőket. Követelhetik a kegyelmi felterjesztések és indoklások miniszteri ellenjegyzési dokumentációinak teljes körű betekinthetőségét. „A gyermekvédelmi szlogenek mögött cinikus hatalompolitika működött” – közölte Schummer Orsolya, aki azt is elárulta, javasolni fogja többek között Novák Katalin és Balog Zoltán meghallgatását. Az első meghallgatások néhány héten belül kezdődhetnek.

A bizottság alakuló üléséről külön cikkben számolunk be.

A kegyelmi ügy

Magyar Péter májusban több dokumentumot is nyilvánosságra hozott az ügyről, ami 2024-ben Novák Katalin köztársasági elnöki pozícióról történt lemondásához, valamint Varga Judit közéleti visszavonulásához vezetett. A bicskei gyermekotthon pedofilügyéről itt olvashat bővebben. Magyar Péter a kegyelmi botrány kirobbanása után vállalt ellenzéki politikai szerepet.

A miniszterelnök által bemutatott dokumentumok szerint Varga Judit több esetben sem javasolta K. Endre kegyelmi kérvényének aláírását, ám valamilyen okból kifolyólag az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin mégis támogatta azt, amit később ellenjegyzett Varga Judit.

Magyar Péter többször is arra szólította fel az előző köztársasági elnököt, Sulyok Tamást, hogy tegye közzé a Sándor-palota kegyelmi üggyel kapcsolatos dokumentumait. Sulyok Tamás ennek eleget tett, így derült ki, hogy Novák Katalin közvetlen munkatársai sem javasolták a kegyelem megadását.

(Borítókép: Schummer Orsolya. Fotó: Szollár Zsófi / Index)