Rendkívül felgyorsult a víz sodrása az épülő paksi fenékküszöb két fala között, ezáltal már 8-13 métert mélyülhetett ott a Duna medre. A víz az építményt is kikezdte. A meder és a fenékküszöb stabilizálását több mint száz betontömb Dunába emelésével próbálják elérni, azonban az Átlátszó értesülései szerint kérdéses, hogy lehetséges-e még egyáltalán a fenékküszöb eredeti tervek szerinti, teljes kiépítése, vagy át kell majd alakítani.

A lap szerint a problémát az okozza, hogy a fenékküszöböt két oldalról, egymással szemben építik, ezáltal jócskán beszűkül a Duna medre. Mivel a folyó vize egyelőre nem a gát fölött bukik át, hanem beszorul a két egymással szemben megépített kőgát közé, a szűkületen átfolyó víz sebessége rendkívül felgyorsult. Ez a hatalmas sodrású víztömeg egyrészt óriási terhelésnek teszi ki magát az építményt, másrészt nagyon gyorsan mélyíti ki maga alatt a medret.

Az építkezés kezdetekor, vagyis nagyjából két héttel ezelőtt a legmélyebb pontokon 4-5 méter mély volt a Duna vize ezen a szakaszon, a legújabb híradások azonban már 13, illetve 16-18 méteres medermélységről beszélnek. Vagyis a fenékküszöb miatt a folyó 8-13 méterrel vájhatta ki a meder alját.

A Duna medre az elmúlt fél évszázadban átlagosan mintegy két méterrel mélyült a magyarországi szakaszon. Ehhez képest a paksi fenékküszöbnél két hét alatt tapasztalt 8-13 méter igen jelentősnek tűnik.

„Paksnál főként homokos a meder, de van kisebb szemű sóder is, a folyó ezt a hordalékot szállítja, görgeti. Alatta a következő réteg az akár évszázadok óta lerakódott, nem mozduló kavics- és márgaréteg. Az össze nem zárt fenékküszöb által a szűkületben felgyorsított sodrás rendkívül gyorsan elkezdte elmosni az alsóbb hordalékrétegeket. Ez épp ellenkező hatást vált ki, mint ami a fenékküszöb építésének a célja; ugyanis a medermélyüléssel együtt a vízszint is jelentősen eshet, az extrém alacsony dunai vízszinteknek pedig épp az általános medermélyülés az egyik fő okozója” – fejtette ki az Átlátszó kérdésére Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató.

A vízügy szerint a Duna nem okozott meglepetést, felkészültek rá

A fenékküszöb kivitelezését részben az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), részben a Magyar Honvédség végzi. Az OVF a lapnak küldött válaszában azt írta, hogy nem történt kivitelezési hiányosság, „a kivitelezési fázis változtatások és a szükséges ütemtervi gyorsítás miatt várhatóak voltak kimosódások, leginkább a már jelentősen beszűkített áramlási keresztmetszet esetében”. Hozzátették, hogy a kimélyülésekre már az előtervezés során is számítani lehetett, így ezek kezelésére a betonkockák felhasználása már régóta a lehetséges kivitelezési technológiák között volt. A betonkockák beépítésének tervszerűségét az is alátámasztja, hogy már hetekkel korábban a helyszínre lettek szállítva.