Fontos látni, hogy a költségvetési hiány nem egyik napról a másikra duplázódik meg – ez inkább egy folyamat – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza annak kapcsán, mindez jelenti-e megszorítások lehetőségét a lakosságra nézve. Ám a kérdés megválaszolásához először a folyamatot és a mozgásteret kell átlátnunk. A kérdés inkább az volt, mekkora hiánycélt határoz meg az új kormányzat – a 7,5 százalék ebből a szempontból nem túl szigorú hiánycél és nem is túl laza, ennél azért talán el lehet érni még kedvezőbb hiányt is az idén. Az új kormányzat helyezte abból a szempontból mindenképpen könnyebb – ismertette Regős Gábor -, hogy a magas hiányért az előző kormányt lehet felelőssé tenni, így a piacon nem is okoz akkora felfordulást. Sőt, a piac értékeli az őszinteséget, mert átláthatóságot sugall, nem pedig csak bemondanak egy új hiányszámot. A forint árfolyama tehát emiatt nem szállt el egy pillanat alatt, bár az is igaz, hogy egy 3 százalékos vagy az alatti hiány mellett vélhetően jóval erősebb forintunk lenne.

Nehéz ugyanakkor a 2026-os kormányváltást összevetni a 2010-essel. A mostani kormányzat költségvetési szempontból mindenképpen egy rosszabb helyzetet örökölt, hiszen 2010-ben már túl voltunk egy jelentősebb költségvetési konszolidáción. Nagyobb volt viszont a baj a munkaerőpiacon – sereghajtók voltunk foglalkoztatást tekintve.

Ez pedig a költségvetés szempontjából is fontos, hiszen így többen fizetnek személyi jövedelemadót és a fogyasztás szintje is magasabb. Ugyanakkor az Orbán-kormánynak lehetősége volt a különadók kivetésére, ez most már kevésbé lehetséges, ezeknél inkább csökkentést várnak el, illetve a magánnyugdíjpénztárak felszámolása is segíteni tudta a költségvetési helyzet javítását. A most felállt új kormánynak viszont az uniós pénzekhez való hozzáférés lehet nagy segítség, ami egyben hozzájárulhat a gazdasági növekedés beindításához is.

Lesznek-e megszorítások?

A kép viszont kellően árnyalt, hiszen ha az idei 7,5 százalékos hiánycélból indulunk ki és abból, hogy 2030-ra szükséges leszorítani a hiányt a GDP 3 százalékára az euró bevezetéséhez kapcsolódó kritériumok miatt, akkor az látható, hogy évente valamivel több, mint egy százalékponttal kell csökkenteni a hiányt – magyarázta Regős Gábor Jövőre lehetünk akár ambíciózusabbak és elvárhatunk mondjuk 1,5 százalékpontot is, egyrészt mivel a kiadási oldalon van tartalék, másfelől pedig a választások előtti kiadások (pl. fegyverpénz) jövőre nem minden esetben merülnek fel. Ezt nem lehetetlen megugrani.

Ugyanakkor a korábbi ígéretek több helyen a hiány növelését jelentik – gondolhatunk itt olyan, egyébként teljesen indokolható tételekre, mint a legkisebb nyugdíjak növelése vagy a szociális dolgozók bérének régóta esedékes emelése. Kérdés, hogy a Pénzügyminisztérium e két szempont között hogy találja meg az egyensúlyt. Alapvetően tehát nagyon nagy megszorítás szükségességét nem látja első koörben a vezető közgazdász, a kiadások hatékonyságának fokozódása és a gazdasági növekedés beindulása segíthet. A helyzet viszont lehet ennél bonyolultabb: amennyiben a különadókat hirtelen ki kellene vezetni, akkor ezt a bevételt máshonnan kell előteremteni. Kérdés persze az is, hogy az előző kormányzat ikonikus programjaiból, mint a hatósági energiaárak fenntartása (köznapi nevén rezsicsökkentés) vagy például az Otthon Start mi marad és mi nem – ezt egyelőre nem tudjuk.