GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 02. 4 percnyi olvasás
A rendkívüli meleg és az aszály ismét felerősítette az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatos félelmeket, az Erste szerint azonban egyelőre nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A globális élelmiszerpiacon több fontos terméknél továbbra is túlkínálat van, ami lefelé húzza a nemzetközi árakat, és ezen keresztül a magyarországi árszintet is fékezi. A következő hónapokban ezért legfeljebb mérsékelt drágulásra lehet számítani, miközben egyes termékek ára még lejjebb kerülhet.
Az elmúlt évek kiugró élelmiszer-inflációja után új szakaszba lépett a hazai piac: már nem csupán az áremelkedés üteme lassult, hanem egyre több termék ténylegesen olcsóbb, mint egy évvel korábban - olvasható az Erste írásában.
A KSH legfrissebb, júliusi adatai szerint az élelmiszerek fogyasztói ára éves alapon 1,1 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak pedig 4,4 százalékkal mérséklődtek. Több alapvető terméknél is jelentős áresést mértek: a vaj és vajkrém 14,1 százalékkal, a sertéshús 13,1 százalékkal, a sajt 9,5 százalékkal, a friss zöldségek 9,2 százalékkal, a tej pedig 7 százalékkal került kevesebbe, mint tavaly júliusban. Nem minden termék ára mozog azonban lefelé: az étolaj például 3,8 százalékkal drágult.
Az év első felében a mezőgazdasági árak 10,6 százalékkal, az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai pedig 0,3 százalékkal csökkentek éves összevetésben. Az élelmiszerek fogyasztói árindexe ugyanekkor még 0,6 százalékos emelkedést mutatott.
Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője szerint a jelenlegi folyamatok hátterében elsősorban az áll, hogy
számos fontos mezőgazdasági termékből bőséges a globális kínálat.
„A jelenlegi folyamatokat elsősorban az magyarázza, hogy a globális élelmiszerpiacon sok termékből, így például a kalászos gabonafélék, szója, sertéshús vagy a tej esetében túlkínálat alakult ki. Ez nyomás alatt tartja a nemzetközi árakat, és ezen keresztül a magyar piacra is hat.”
Az Erste szerint a második félévben Magyarországon is csak néhány termékkörben várható érdemi áremelkedés.
Az egyik legfontosabb kivétel a kukorica lehet,
ennek oka, hogy a termés történelmi mélypontra süllyedhet, ráadásul minőségi problémák is jelentkezhetnek. A kukorica éves átlagára így valamivel meghaladhatja a tavalyi szintet. A kalászos gabonák esetében ugyanakkor még korlátozott áremelkedés mellett sem várható, hogy az éves átlagár magasabb legyen a tavalyinál. A gyenge termésmennyiség miatt ez számos növénytermesztő számára veszteséges évet jelenthet.
A sertésárak az elmúlt hetekben már emelkedtek, de az Erste szerint egyelőre kevés az esély arra, hogy a drágulás akkora legyen, amely önmagában kivezeti a szektort a veszteséges működésből. Erre legkorábban a jövő év elején lehet esély.
A tejárak továbbra is mélyponton vannak, miközben globálisan Európa az egyik utolsó régió, ahol még nem kezdődött érdemi áremelkedés. A fordulat szeptemberben indulhat el, de az Erste szerint ennek mértéke sem lesz akkora, hogy az idei agrárárak összességében ne lefelé húzzák az ágazat kibocsátási értékét.
A magyar élelmiszerárakat ráadásul nem kizárólag a hazai termés határozza meg. Magyarország agráriuma szorosan integrálódik a nemzetközi piacba, az élelmiszerimport aránya pedig mintegy 30 százalék.
Emiatt számos termék esetében a globális árak jóval erősebben befolyásolják a hazai árszintet, mint az, hogy egy adott évben mennyi terem Magyarországon. A gabonaféléknél például a párizsi és chicagói árutőzsdék jegyzései, a sertéshús esetében pedig a németországi árak jelentenek fontos referenciapontot.
Ez magyarázza azt is, hogy
az idei aszály és a hazai terméskiesés miért nem vezet feltétlenül azonnali élelmiszerár-robbanáshoz.
Ha a világpiacon elegendő áru áll rendelkezésre, a magyarországi hiány egy része importból pótolható.
Fórián szerint ezért rövid távon a globális kínálati helyzet és a nemzetközi árak fontosabbak lehetnek a magyar fogyasztók szempontjából, mint önmagában a hazai termés alakulása.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az egyre gyakoribb aszályoknak ne lenne komoly gazdasági következménye. A szélsőséges hőség és a csapadékhiány elsősorban a magyar mezőgazdaság alkalmazkodóképességének korlátaira világít rá. Ha az aszályos időszakok rendszeressé válnak, az hosszabb távon tartósan visszafoghatja a terméshozamokat, miközben növelheti a gazdálkodók költségeit is.
Magyarország ebből a szempontból különösen kitett, ezért
egyre nagyobb jelentősége lehet a vízgazdálkodás fejlesztésének, az időjárási szélsőségekhez jobban alkalmazkodó növénytermesztésnek és a technológiai beruházásoknak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi