A problémát az okozza, hogy a fenékküszöböt két oldalról, egymással szemben kezdték el építeni, ami jelentősen beszűkítette a Duna medrét. Mivel a víz még nem bukik át a gáton, hanem átpréselődik a szűkületen, a sodrás rendkívül felerősödött.

Ez a hatalmas erejű víztömeg nemcsak az épülő gátat bontja folyamatosan, hanem extrém gyorsasággal vájja ki maga alatt a folyómedret.

A munkálatok megkezdése előtt a víz ezen a szakaszon 4-5 méter mély volt, ami a legújabb mérések szerint már 13-18 méterre nőtt. Viszonyításképpen a Duna magyarországi szakasza az elmúlt fél évszázadban átlagosan két métert mélyült, ehhez képest a paksi 8-13 méteres süllyedés néhány hét leforgása alatt drasztikusnak számít.

A helyzet megmentése és az építmény stabilizálása érdekében a kivitelezésben részt vevő Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Magyar Honvédség több mint száz betontömböt emelt a folyóba. A hatóságok határozottan cáfolják, hogy kivitelezési hiba történt volna. Az OVF tájékoztatása szerint a kimosódásokkal már a tervezés során is számoltak, és a betonkockák beépítése kezdettől fogva a lehetséges megoldások között szerepelt. A Honvédelmi Minisztérium szintén megerősítette, hogy a lépést nem mulasztás, hanem a gyors és pontos rögzítés igénye indokolta, állításuk szerint pedig a meder mára stabilizálódott. A tervezésben és előkészítésben részt vevő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nem kívánta kommentálni az eseményeket.

Az Átlátszó kiemeli: a hivatalos, megnyugtatónak szánt nyilatkozatok ellenére szakmai körökben kétséges, hogy a felgyorsult sodrás és a megváltozott mederviszonyok mellett egyáltalán befejezhető-e a fenékküszöb összefüggő építményként.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.