A pedagógusok, a diákok és a szülők évek óta hangsúlyozzák, hogy rendszerszintű átalakításra van szükség az oktatásban. Az előző kormány legfontosabb intézkedései közé a tanárok béremelése tartozott, ami bár szükséges, közel sem elégséges lépés volt a hazai oktatás zsákutcából való kivezetéséhez. További reformokra van szükség, erről a Tisza-párt már a választási kampány idején is nyíltan beszélt, az új irányok, a konkrétumok viszont csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) május 13-i megalakulása óta kezdtek kirajzolódni. De mire jutott azóta a Lannert Judit által vezetett tárca? Melyek azok az intézkedések, amelyeket már bejelentettek, esetleg már életbe is léptettek? Az alábbiakban ezt vizsgáljuk meg.

Tanév rendje, egy kicsit másképpen

A tanév rendjéről szóló rendelet több újdonságot is tartalmazott a korábbi évekhez képest.

• A 2026/2027-es tanévben először tartanak „Gyerekek és diákok hangja” projektnapot, mely lehetőséget teremt arra, hogy legyen olyan nap az iskolákban, amikor a diákok nemcsak résztvevői, hanem alakítói is a közösségüknek.
• A rendelet a felesleges terhek csökkentését is rögzítette. Egyszerűsítik a kompetenciamérések rendszerét: a jövőben csak a páros évfolyamokat érintik, és kevesebb területre terjednek ki.
• Emellett nagyobb mozgásteret kapnak az iskolák a témanapok és témahetek megszervezésében.

Növekvő autonómia, zöld út a sztrájknak

Fontos intézkedés volt, hogy augusztus elején jóváhagyta a Parlament a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot, amely a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelését célozza.

• Eltörölték a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat,
• szélesebb jogköröket kaptak az intézményi igazgatók,
• eltörölték a Nemzeti Pedagógus Kar kizárólagosságát a szakmai egyeztetések során.

A szülői és szakmai szervezetek szerint az elfogadott törvénymódosítás jó irány, ám az ördög a részletekben rejlik. A problémás pontokról, amelyek további ráncfelvarrásra szorulnak, itt írtunk bővebben.

Más lesz alsósnak lenni

Szintén az elmúlt hetek fontos eseménye volt, hogy Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár 14 pontos szakmai javaslatcsomagot juttatott el az általános iskolákhoz, amelyet az intézmények – saját lehetőségeikhez és közösségük igényeihez igazítva – már a most induló tanévtől alkalmazhatnak.

Ezek elemei:

• rugalmasabb napkezdés és tanulásszervezés: akár 35 perces tanítási órák, összevont tanulási blokkok,
• több mozgás és hosszabb szünetek biztosítása,
• komplex tantárgyi és projektnapok,
• több iskolán kívüli, tapasztalati tanulás, kevesebb házi feladat,
• a fejlesztő értékelés megerősítése,
• mindennapos mese, felolvasás és közös élmények,
• nagyobb tér a művészeteknek és a kreativitásnak,
• biztonságos, támogató iskolai környezet.

Megújul a Klebelsberg Központ

Ahogyan arra számítani lehetett, az OGYM a sokat kritizált Klebelsberg Központot (KK) és a tankerületi rendszert is teljesen átalakítja. A döntést megelőző átvilágítás, és az abból készült jelentés azt hangsúlyozza, hogy a központosítás és a bürokratikus terhek további növelése helyett az intézményeknek nagyobb mozgástérre és önállóságra van szüksége. Ennek értelmében a KK középirányítói funkciója megszűnik, ezentúl kutatási, oktatást segítő háttérintézmény lesz, a tankerületi vezetőket nyílt pályázaton választják ki. Az oktatási és gyermekügyi miniszter Sinka Editet nevezte ki a Klebelsberg Központ élére.

Megszűnt Pintér Sándor egyik legutáltabb intézkedése

Mint arról korábban beszámoltunk, alig két tanévet élt meg a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere, a TÉR, amelyet a Pintér Sándor által irányított Belügyminisztérium vezetett be 2024-ben, és amelyet a Tisza-kormány az egyik első oktatási intézkedésével függesztett fel. Arról, hogy a jövőben miként adjanak visszajelzést a pedagógusoknak, jelenleg is folynak az egyeztetések. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) álláspontja szerint „az értékelésnek nem az a feladata, hogy a pedagógusokat rangsorolja vagy a bérek differenciálásának eszköze legyen, hanem hogy érdemi visszajelzést adjon. Erősítse meg a pedagógust abban, ami jól működik, és segítsen felismerni azokat a területeket, ahol tovább fejlődhet. Egy jól működő értékelési rendszer támogat, nem büntet.”

100 ezer forint a rászorulók zsebébe

Az esélyteremtés a kezdetektől fogva hangsúlyosan megjelent az új oktatásirányítás kommunikációjában. Egy ehhez kapcsolódó kézzelfogható intézkedés volt a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetése, amely mintegy 400 ezer magyar gyermek számára nyújthat segítséget. A támogatásra jogosultak többek között

• a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő,
• a sajátos nevelési igényű,
• a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermekek,
• az egyszülős családokban nevelkedő fiatalok,
• valamint a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek.

Az első, 50 ezer forintos részletet a Magyar Államkincstár augusztus 24-ig folyósította.

Átalakul a szakképzés

A szakképzés az előző kormány idején a közoktatástól elválasztva, a Hankó Balázs által vezetett Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozott. A két terület most ismét egy minisztérium fennhatósága, a szakképzésért és a felnőttkori tanulásért Naderi Zsuzsanna felel. Az államtitkár a kinevezése után a jól működő elemek megtartását helyezte kilátásba, ugyanakkor jelezte, a szakképzés irányítási rendszerének megújítása elengedhetetlen.

Egy már benyújtott törvényjavaslat szerint 2027. január 1-jétől megszűnik a kancellári rendszer, helyettük jönnek a főigazgatók, akik pályázatait az oktatói testület is értékelheti. Emellett a módosító szerint az akkreditált szakképzési vizsgaközpontokat a jövőben 3 évenként ellenőriznék.

Megújul a tankönyvellátás

Az OGYM már az első hatvan napban jelezte, hogy megszüntetnék a tankönyvrendelés köré épülő kizárólagosságokat. Ennek érdekében felülvizsálták a KELLO négyéves, 45 milliárd forintos keretmegállapodását, a tankönyvkínálat bővítésére pedig pályázatot hirdettek.

„Tudom, hogy sokan a teljesen szabad tankönyvválasztást tartanák ideálisnak. Ennek megteremtése időt és átgondolt szakmai munkát igényel” – hangsúlyozta közösségi oldalán a miniszter, aki azóta azt is közzétette, hogy a nyilvános felhívás nyomán már 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett, amelyek közül 145 esetében az eljárás sikeresen lezárult. A tankönyvjegyzék folyamatosan bővül, az iskolák szeptember 15-ig pótrendelésben egészíthetik ki korábbi rendeléseiket az újonnan elérhetővé váló kiadványokkal.

Megreformálják a pedagógusképzést

Az OGYM a pedagógusképzés területén is nagy változásokat tervez. A tárca megszünteti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógus-továbbképzési monopóliumát, a pedagógusképzést pedig felmenő rendszerben szintén kivezetik innen, mert álláspontjuk szerint ez a képzés ott „nincs a megfelelő intézményi keretben”. Lannert Judit jelezte, azokat a hallgatókat, akik már elkezdték tanulmányaikat, semmilyen hátrány nem éri, ők a képzésüket változatlan feltételek mellett fejezhetik be.

Új nat és változó érettségi

Az új Nemzeti Alaptanterv előkészítésével párhuzamosan a közoktatás teljes tartalmi szabályozását is újragondolná, megújítaná a minisztérium. Az alapvető kérdések közé tartozik, hogy vajon mi az iskola feladata: az ismeretek átadása vagy a képességek fejlesztése? Szintén bonyolult kérdés, hogy a tanítás eszközei milyen szinten legyenek meghatározva. Kapjanak egy részletes leírást a pedagógusok – mint az elmúlt években – vagy saját belátásuk szerint alakíthassák ki a pedagógiai programjaikat?

Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint ezek azok döntések, amelyeket nem lehet elkapkodni. Az viszont már biztos, hogy átalakul a magyar nyelv és irodalom érettségi, a tárca tervei szerint az új, átmeneti szabályozás végleges formája ősszel kerülhet a nyilvánosság elé.

Módosul az iskolaérettségi rendszer

Igaz, ez még az idei tanévet nem érinti, de már bejelentették, hogy a 2027/2028-as tanévtől kezdve jelentősen átalakul az iskolaérettségi rendszer Magyarországon. A rugalmasabb átmenet a következőképpen valósulna meg:

• ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermek iskolaérett, megkezdheti az iskolát,
• ha pedig nincs közöttük egyetértés, vagy mindketten indokoltnak tartják az óvodában maradást, szakértői vizsgálat segíti a döntést.

Az ehhez szükséges törvénymódosítás őszre várható.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Tövissi Bence / Index)