Kanosszát jár az Európai Unióban a Geotermikus Akcióterv. Még idén januárban is azzal áltatták az ágazatot, hogy a terv hamarosan az uniós politikai döntéshozók elé kerül, majd májusban közzé is teszik. Akkor azonban azt jelezték, hogy ilyen önálló terv nem is lesz, csak a villamosítási cselekvési terv részeként – idézi fel helyzetértékelésében Szimon Ildikó, a Magyar Geotermális Egyesület értékelésében. Ehhez képest – mint rákeresett – a most megjelent anyagban a geotermia szó 11-szer szerepel.

A Villamosítási Cselekvési Terv központi célkitűzése a villamosítás felgyorsítása a fosszilis tüzelőanyagoktól leginkább függő ágazatokban, és hogy Európa legyen az első elektromotoros kontinens. Ezzel az EU 2040-re évente akár 260 milliárd eurót takaríthatna meg a fosszilis tüzelőanyag-importon, és 20 százalékkal csökkenthetné az áramtermelési költségeket. A gázkazánokról hőszivattyúkra való átállás például akár 60 százalékkal mérsékelheti egy átlagos EU háztartás fűtési számláját.

A megvalósítás érdekében az Európai Bizottság egy 15 pontból álló terjedelmes (Szimon Ildikó szerint néhol dörgedelmes) javaslatcsomagot tett le az asztalra, illetve foglalt a tervbe, amelynek elemei az alábbiak.

• Egy 46 százalékos indikatív villamosítási cél előírása 2040-re. A villamosenergia részesedés a végső energiafelhasználásban jelenleg évek óta stagnáló 23 százalékos.
• Egy jogszabály-tervezet a hálózati díjakról, a hálózat rugalmas és rendszerbarát felhasználásáról, beleértve a tárolóberendezések és az okosmérő telepítések gyorsítását, valamint a villamosenergia/gáz árarány javítását a hálózati díjak oldalán, egy sor megállapodással, keret- és minősítési rendszerrel, módszertannal (pl. a geotermikus energia zökkenőmentes integrációja az elektromos hálózatba) megtámogatottan.
• Szintén egy jogszabályi javaslat a fosszilis tüzelőanyagok támogatásainak fokozatos megszüntetéséről a 2030 utáni Energiaunió csomag részeként (2026. negyedév).
• Támogatási indítvány a nukleáris reaktorok engedélyezéséről, beleértve az üzemidőhosszabbítást is, valamint indítvány a határokon átnyúló villamosenergia-szerződések megkötésének megkönnyítésére.
• Mivel a geotermikus energia továbbra is alulhasznosított erőforrás – pedig egy támogató kerettel a becslések szerint Európa villamosenergia igényének 25 százalékát fedezhetné költséghatékonyan – van egy javaslat hivatalos, szakértőkből álló ágazati partnerség kialakítására is (Geothermal Stakeholder Partnership), amely segítenek a szabályozási, műszaki és befektetési akadályok elhárításában, valamint a geotermikus energia használatának felgyorsításában.
• Alacsonyabb forgalmi adó ötlete a villamosítási technológiákra, például a hőszivattyúkra, a napelemekre és a lakossági akkumulátorokra.
• Javaslat az emisszió kereskedelmi ETS-keretrendszer (Emissions Trading Systems) felülvizsgálatára, átdolgozására.
• Indítvány ösztönzők bevezetésére a nulla kibocsátású járművekre 2026 negyedik negyedévéig.
• Hőszivattyúk telepítési aránya növelésének előírása 2030-ra évente körülbelül 4 millióra a jelenlegi 2,4 millióról. Kezdeményezés gyorsító finanszírozási platformok mozgósítására a geotermikus projektek számára. Javaslat Hűtési és Fűtési Cselekvési Terv megalkotására.
• Indítvány azon rendelet felülvizsgálatára, amely az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szól, különös tekintettel a töltőinfrastruktúrához való hozzáférésre.
• Javaslat modellek kialakítására a hulladékhő visszanyerése és felhasználása tárgyában.
• Kezdeményezés az EU hidrogénstratégiájának frissítésére.
• Javaslat arra nézve, hogyan lehetne új generációs képzett munkavállalókat bevonzani az áramellátás értékláncába.
• Kezdeményezés irányelvek megfogalmazására a nettó zéró technológiák közbeszerzési eljárásaira vonatkozóan – amelyekbe valószínűleg a geotermikus energia is benne foglaltatik.
• Indítvány egy olyan országokból álló széles koalíció létrehozására, amelyek elköteleződnek a globális tiszta villamosítás mellett.

Az áram sokszor háromszor többe kerül a fossziliseknél

A fentieket felsoroló Szimon Ildikó arra jutott, hogy a terv az elektromos áram- és fosszilis energia költségei közötti árkülönbség csökkentésére összpontosít – az áram gyakran háromszor többe kerül, mint a gáz – valamint a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, elektromos járművek és akkumulátorok elterjedésének ösztönzésére. Túl sok innovatív technológia soha nem válik kereskedelmi méretűvé, és a vállalatoknak túl kevés ösztönzőjük van arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról tiszta energiára váltsanak át.

A terv földhőre vonatkozó részei alapján a geotermikus energia létfontosságú a szerepe Európa energiafüggetlenségében. Ahhoz azonban, hogy ezt a szerepet be is tölthesse, külön geotermikus Akciótervre lenne szükség.

A földő hőjének áramtermelési célú felhasználása terén Magyaroszágnak is sok adóssága van lapunk korábbi cikkei szerint. A legfrissebb, 2024-es éves adat szerint az országban előállított villamos energia 0,07 százaléka származott geotermikus forrásból – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szablyozási Hivatal jelentéséből. Ez abban az évben 11 gigawattóra (GWh) áram termelését jelentette. Mindazonáltal a legtöbb uniós országban eleve nem állítanak elő villamos energiát a föld hőjével, hiszen ez nagyban múlik a geológiai adottságokon is. A  legjobb példát Törökország mutatta 11 242 GWh-val, amelyet Olaszország követett felennyi geotermikus eredetű árammal, továbbá kimutatható teljesítményt elért Franciaország, Németország és Portugália is. 

Magyarországon már hátszelet kaptak a geotermikus elképzelések

A  2021-ben megfogalmazott hazai tervek szerint a földhő alapú áramtermeléssel évi 1-1,2 milliárd köbméter földgáz felhasználását 2035-ig, lényegében importját kellene kiváltatani, de elsősorban a fűtés, és nem az áramtermelsé területén. A cél érkekében a geotermikus kutatások, engedélyezések és beruházások összes hatósági feladatát a bányafelügyelet, vagyis (az éppen megszüntetendő) Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kapta meg. Módosult a bányászati törvény, egyszerűbbé vált a geotermikus beruházásokat megelőző eljárásrend. Az országban egyelőre évek óta egyetlen ilyen létesítmény állít elő áramot, a bővítés előtt álló turai. Magyarország Nemzeti Földhő Stratégiája azt fogalmazta meg, hogy a 2022-ben a földhő 6,4 petajoule-os hazai energetikai felhasználása már 2026-ig ötödével 8 petajoule-ra, a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára, vagyis 12-13 petajoule-ra növekedjen. A stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra bővülhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből.