A Tisza Párt választási győzelme óta nem volt olyan magasan az euró-forint árfolyam, mint szerda reggel.

Szerdán a holland energiatőzsdén már 74-75 euró közé emelkedett a megawattóránkénti ár, ami utoljára 2023 elején volt jellemző. A gond az, hogy az európai tárolók töltöttsége körülbelül 65 százalékon áll, miközben ilyenkor 80 százalékos a megszokott szint. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai még csak az augusztus 15-i állapotot mutatják, eszerint a hazai tárolókban 4 milliárd m3 földgáz van, ez körülbelül 61,5 százalékos töltöttséget jelent.

Magyarország nettó energiaimportőr, a gázfogyasztás jelentős része külföldi beszerzés, a magas földgázár pedig rontja a folyó fizetési mérleget, illetve a költségvetési hiányt. Az energiakereskedőknek, köztük az MVM-nek a magas jegyzésárak esetén több eurót kell vásárolniuk, ami a hazai fizetőeszköz gyengüléséhez vezet, ennek láthatóak a jelei a szerdai kereskedésben.

Az Equilor hírlevele szerint nemcsak az energiaárak emelkedése gyengíti a forintot, hanem az általános kockázatkerülés is nyomás alá helyezte a hazai fizetőeszközt, az euró-forint árfolyama ráadásul fontos ellenállási szinteket is átlépett. 

Az Erste szerint a gyengülés egyik legfontosabb mozgatórugója a közel-keleti konfliktus újbóli eszkalációja és az olajár megugrása volt: a Brent közel 5 százalékkal emelkedett szeptemberben. Ezzel párhuzamosan az amerikai kötvényhozamok jelentősen emelkedtek: a tízéves hozam már 4,8 százalék közelében jár. Közben a dollár is erősödött a magasabb kamatvárakozások és a menedékeszköz-kereslet hatására, ami általánosan kedvezőtlen környezetet teremtett a feltörekvő piaci devizák, így a forint számára is.

Az euró-forinttal négy hónapos, a dollár-forinttal (319) pedig másfél hónapos csúcson folytatódik a kereskedés.