GazdaságSzerző: economx 2026. 09. 02. 2 percnyi olvasás
A pénzügyi válság óta nem látott szintekre emelkedtek a globális kötvényhozamok.
Egyre aggasztóbb a helyzet a globális kötvénypiacokon, több ország adósságpapírjainak hozama 2008 óta nem látott rekordokra emelkedett.
A kötvénypiaci befektetők most az emelkedő olajárak miatt erősödő inflációs kockázatok alapján kereskednek, azt árazva egyre nagyobb valószínűséggel, hogy az amerikai jegybank szeptemberben kamatot emel.
A kötvényhozamok emelkedése már pénteken elindult, amikor Kevin Warsh Fed-elnök szigorú üzeneteket fogalmazott meg az infláció letöréséről, a trendre pedig csak ráerősített az olajárak felpattanása, amit a közel-keleti konfliktus kiújulása váltott ki.

A 10-éves referenciakötvény hozama Japánban 1996 óta először emelkedett 3 százalékra, az amerikai kötvény ugyanezen a lejáraton pedig 4,78 százalékon áll, 2025 január óta először.
A folyamatok elérték a magyar kötvénypiacot is, ahol a 10-éves hozam 5,71 százalékra nőtt hétfőn, a péntekihez képest 12 bázispont volt a növekedés.
A kötvénypiaci hozamemelkedés (ami az árfolyamok esésével jár együtt, vagyis a már a befektetők portfóliójában lévő kötvényeken nem-realizált árfolyamveszteség keletkezik) ugyanakkor nem új keletű történet.
Japánban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban annyira magasak a költségvetési kiadások, illetve deficitek, hogy a befektetők csak magasabb hozamért cserébe hajlandók lejegyezni az újonnan kibocsátott kötvényeket. Ráadásul a befektetők kegyeit nem csak az államok keresik, de számos technológiai vállalat is, amelyek az AI-beruházások finanszírozásához keresnek forrást, jellemzően szintén kötvénykibocsátással.
A piacok most 70 százalékos valószínűséggel árazzák a Fed részéről a szeptemberi kamatemelést (25 bázisponttal), az Európai Központi Bank hasonló lépése a jövő hétre borítékolható, de valószínűleg nem tehet mást Japán központi bankja sem.
A hozamok emelkedése Amerikában belpolitikai kérdés is egyben, hiszen a 10-éves hozam alapján kalkulálják a kereskedelmi bankok a jelzáloghitel-kamatokat, aminek emelkedése a lehető legrosszabbkor jön a kormányzatnak a novemberi félidős választás előtt.
A látottakat Miró József, az Erste vezető elemzője így kommentálta:
a mesterséges intelligencia fejlesztések, a költségvetési hiányok és az emelkedő energiaárak, mind felfelé nyomják a hozamszinteket.
Hozzátette, érdemes megvizsgálni, milyen hatással jár – minden más hatást figyelmen kívül hagyva – az amerikai kötvényhozamok emelkedése a részvénypiacokra. Június végén a 10 éves hozam 4,4 százalékon állt, ha ez elérné az 5 százalékot, az mintegy 6,5 százalékkal értékelné le a részvényeket.