GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 02. 4 percnyi olvasás
Miközben az Nvidia neve szinte összeforrt a mesterséges intelligencia felfutásával, az AI-boomnak egy kevésbé látványos, ám egyre fontosabb nyertesi köre is van: azok a vállalatok, amelyek az adatközpontok energiaellátásához és hűtéséhez szükséges berendezéseket gyártják. Az AI-infrastruktúra iránti robbanásszerű kereslet ugyanis már nemcsak a nagy teljesítményű chipek, hanem a transzformátorok, generátorok, áramellátási rendszerek és hűtési technológiák piacán is komoly kapacitáshiányt okoz.
A McKinsey becslése szerint 2030-ig csaknem 7000 milliárd dollárnyi adatközponti beruházás valósulhat meg világszerte. A fejlesztések egyik legnagyobb akadálya azonban már nem feltétlenül maga a számítási kapacitás, hanem az ahhoz szükséges energia-infrastruktúra kiépítése.
Az adatközpont-fejlesztők egyre gyorsabban szeretnék átadni új létesítményeiket, a hálózati csatlakozás és az infrastruktúra rendelkezésre állása azonban ezt sok helyen nem teszi lehetővé. A Reuters által idézett Pivotale AI szerint egyes feltörekvő piacokon akár két évig is eltarthat a hálózati csatlakozás, míg a fejlett piacok nagy részén ez akár nyolc évnél is hosszabb lehet.
Az AI-adatközpontok egyik legfontosabb problémája, hogy a nagy teljesítményű chipek egyre több villamos energiát fogyasztanak. Emiatt az adatközpontok üzemeltetőinek nemcsak elegendő számítási kapacitásra, hanem az ahhoz szükséges teljes villamosenergia-infrastruktúrára is szükségük van.
Ebben kulcsszerepet játszanak a transzformátorok, amelyek a hálózatból érkező nagyfeszültségű villamos energiát az adatközpont szerverei, hűtőrendszerei és egyéb berendezései által használható feszültségszintre alakítják át. A dél-koreai HD Hyundai Electric rendelésállománya például június végére hat hónap alatt 23 százalékkal, 8,5 milliárd dollárra nőtt.
A vállalat szerint több mint három évre elegendő megrendelésállománnyal rendelkezik, és már olyan ügyfelekkel is tárgyal, amelyek 2030-ra kérnének szállításokat.
A kínai Jinpan Smart Technology számára még látványosabb a növekedés: a vállalat adatközpontokhoz kapcsolódó új megrendelései az idei első félévben több mint négyszeresükre emelkedtek éves összevetésben, miközben az ehhez kapcsolódó rendelésállomány közel háromszorosára nőtt.
A probléma másik oldala a hűtés. Minél több villamos energiát fogyasztanak az AI-chipek, annál több hő keletkezik, amit az adatközpontoknak el kell vezetniük.
A Bank of America szerint egy AI-rack energiafogyasztása 2030 végére 1,5 megawatt fölé emelkedhet, ami csaknem százszorosa lehet egy hagyományos rack fogyasztásának
Az AI rack egy adatközpontban lévő, szervereket tartalmazó szekrény, amelyet kifejezetten mesterségesintelligencia-feladatokra optimalizáltak.
Ez alapjaiban változtatja meg az adatközpontok hűtési igényeit is. A hagyományos levegős hűtés mellett ezért egyre nagyobb szerepet kap a folyadékhűtés. A Bank of America szerint 2030-ra az új AI-adatközpontok mintegy 70 százalékában folyadékhűtést alkalmazhatnak, szemben a jelenlegi nagyjából 30 százalékos aránnyal. A McKinsey szerint a folyadékhűtés az energiafelhasználást több mint 27 százalékkal is mérsékelheti.
Ez újabb beszállítók előtt nyitja meg a piacot. Az Nvidia ökoszisztémájában többek között a tajvani Delta Electronics, az Asia Vital Components és az Auras Technology, valamint a kínai Envicool is profitálhat a hűtési rendszerek iránti kereslet növekedéséből.
Az energiaigény növekedése közben az iparág új technológiákkal is próbálja kezelni a problémát.
Az egyik ilyen a szilárdtest-transzformátor (solid-state transformer, SST), amely a hagyományos, nagy méretű mágneses tekercsek és réztekercselések helyett félvezetőket használ az elektromos energia átalakítására és továbbítására. Az UBS becslése szerint az SST-technológia mintegy 4 százalékkal javíthatja a hatékonyságot és csökkentheti a költségeket. Bár a technológia kereskedelmi alkalmazása még korai szakaszban jár, az elemzőház szerint 2030-ra akár a piac 40 százalékát is elérheti.
A technológiai versenyben a kínai vállalatok is erős pozíciót szerezhetnek az alacsonyabb költségek és a fejlett gyártási képességek miatt.
Az energiaellátási problémák miatt a fejlesztők egyre inkább a hálózattól független vagy részben független megoldásokat is vizsgálják.
Az adatközpontok saját energiatermelése mellett olyan szokatlan koncepciók is megjelentek, mint a lebegő vagy víz alatti adatközpontok, illetve barlangokban és alagutakban elhelyezett szerverek.
A lényeg azonban továbbra is az energia: az AI-adatközpontok terjedésével nemcsak több chipre, hanem egyre több villamos energiára, transzformátorra, generátorra és hűtési kapacitásra is szükség lesz.
A gyorsan növekvő kereslet ugyanakkor nem garantálja, hogy valamennyi beszállító profitja ugyanilyen ütemben nő majd.
Az egyes vállalatok részvényei már jelentős emelkedésen vannak, miközben a befektetők egyre inkább azt mérlegelik, hogy a magas értékeltségeket képesek lesznek-e igazolni a jövőbeni eredmények. A Delta Electronics árfolyama például több mint 90 százalékkal emelkedett idén, miközben a HD Hyundai Electric már jóval visszafogottabban teljesített.
A beszállítói oldalon ráadásul a verseny erősödése, a komponenshiány és az adatközponti beruházások esetleges csúszása is nyomást gyakorolhat a profitmarzsokra.
A Bank of America elemzője szerint ezért nem érdemes az egész szektort egyetlen nagy nyertesnek tekinteni:
a vállalatok közül elsősorban azok lehetnek sikeresek, amelyek valóban meg tudják szerezni a legnagyobb adatközpont-fejlesztők megrendeléseit.
Az AI-boom következő nagy kérdése így már nem pusztán az, hogy ki gyártja a legjobb chipet. Egyre inkább az is számít, hogy ki tudja biztosítani azt a több megawattnyi energiát és hűtési kapacitást, amely a következő generációs AI-adatközpontok működéséhez szükséges.Már nem csak a chip a szűk keresztmetszet
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi