GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 02. 3 percnyi olvasás
A következő válság már nemcsak a gazdák jövedelmét, hanem az unió élelmiszer-biztonságát is veszélyeztetheti.
Az idei nyár szélsőséges hőhullámai már nemcsak az aktuális termést, hanem az európai mezőgazdaság jövedelmezőségét, a következő hónapok élelmiszer-ellátását és az infláció alakulását is veszélyeztetik – figyelmeztetett a gazdálkodók és agrárszövetkezetek legnagyobb uniós érdekképviselete, a Copa-Cogeca.
A szervezet vezetői Christophe Hansen mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztossal, valamint Martin Heydon ír miniszterrel egyeztettek. A megbeszélést az EU mezőgazdasági minisztereinek közelgő dublini találkozója előtt tartották, amelynek napirendjére az ír uniós elnökség felveszi a hőhullámok agrárgazdasági következményeit.
A gazdaszervezetek szerint a válság súlyosságához mérhető rövid, közép- és hosszú távú uniós válaszra van szükség.
A hőség és a csapadékhiány következményei országonként és régiónként eltérnek, de Dél-, Közép- és Nyugat-Európa termelőit egyaránt súlyos károk érték. A legsúlyosabb helyzetről
de Spanyolországban, Magyarországon, Németországban, Horvátországban, Csehországban, Írországban és Romániában is jelentős regionális veszteségeket mértek fel.
A szántóföldi kultúrák közül elsősorban a gabonafélék, a kukorica és az olajos magvak sínylették meg a rendkívüli időjárást. Szlovéniában a kukoricatermés 50–70 százaléka is elveszhetett, Franciaországban 40 százalék körüli, Olaszországban pedig országosan 20–25 százalékos kiesést jeleztek. Az öntözetlen olasz területeken ugyanakkor ugyancsak elérheti a 70 százalékot a veszteség.
A burgonya, a cukorrépa és a zöldségfélék termése szintén jelentősen csökkent, különösen ott, ahol nem áll rendelkezésre öntözés, vagy a meglévő rendszerek vízellátása elégtelen. A helyzet azért is növeli a piaci bizonytalanságot, mert – amint azt a Világgazdaság a fekete-tengeri gabonakereskedelem kockázatairól írta – az európai terméskiesés egy olyan időszakban jelentkezik, amikor a világpiaci kínálatot a háborús fennakadások és a növekvő szállítási költségek is fenyegetik.
A tartós kultúrákat sem kímélte a forróság. A gyümölcsösökben, a szőlőkben és az olajfaligetekben napégést, gyümölcshullást, kisebb méretet, illetve minőségromlást tapasztaltak. Horvátországban a gyümölcs- és szőlőtermés hozzávetőleg 30 százalékkal csökkenhetett. Az ország olajfaligeteinek több mint 90 százaléka ráadásul nem öntözhető, így a termelőknek alig volt lehetőségük a károk mérséklésére.
A válság egyre erősebben gyűrűzik át az állattenyésztésbe. A kiszáradt gyepek, valamint a széna- és szálastakarmány-termés visszaesése miatt több országban már most takarmányhiány alakult ki. A Copa-Cogeca összesítése szerint Magyarországon legalább 50 százalékkal csökkent a széna- és legelőhozam, míg Németország érintett térségeiben 30–90 százalékos veszteséget jeleztek.
Franciaországban, Szlovéniában, Spanyolországban, Olaszországban és Írországban ugyancsak romlott a takarmányellátás. Emiatt a gazdaságoknak a szokásosnál korábban kell hozzányúlniuk a téli készletekhez, vagy drága vásárolt takarmánnyal kell pótolniuk a kiesést.
A hőstressz egyes térségekben már 10-15 százalékkal csökkentette a tejtermelést, miközben rontja az állatok termékenységét és jólétét is. A tartósan magas költségek és a takarmányhiány miatt egyre több gazdaság kényszerülhet állománycsökkentésre. Mindez különösen érzékenyen érinti a magyar tejtermelőket, akiknek helyzetét az alacsony felvásárlási árak is nehezítik: az AKI adatai szerint a nyerstej országos termelői átlagára júliusban 126,45 forint volt kilogrammonként, 36,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A Copa-Cogeca hangsúlyozta: a szélsőséges időjárás az energia- és műtrágyaköltségek korábbi megugrása, valamint a gazdaságok romló pénzügyi helyzete után érte az ágazatot. A probléma ezért már nem egyszerűen az idei termés nagyságáról szól.
A kisebb növényi kibocsátás, a dráguló takarmány és az állatállományok leépítésének veszélye együttesen növeli az európai élelmiszer-termelés visszaesésének kockázatát. A mezőgazdasági árak emelkedése idővel a fogyasztói árakban is megjelenhet, vagyis a nyári hőség hatása még hónapokig táplálhatja az inflációt.
A tagállamok eddigi válaszai jellemzően állami támogatásokra, biztosítási programokra, vízügyi intézkedésekre és öntözési beruházásokra korlátozódtak. A gazdaszervezetek szerint ezek már nem állnak arányban egy olyan válsággal, amely egyszerre érinti Európa nagy részét.
A Copa–Cogeca rövid távon gyors likviditási segítséget, a Közös Agrárpolitika eszközeinek rugalmasabb felhasználását és erősebb uniós koordinációt sürget. Ez lehetővé tenné például az előlegek gyorsabb kifizetését, az egyes támogatási feltételek ideiglenes enyhítését, valamint a károsult gazdaságok célzott megsegítését.
Középtávon nagyobb beruházásokat tartanak szükségesnek a szárazságtűrő fajtákba, a vízmegtartásba, az öntözési infrastruktúrába és a mezőgazdasági kockázatkezelésbe. Emellett felülvizsgálnák a nitrátirányelv egyes korlátozásait, felfüggesztenék a karbonvám mezőgazdaságot érintő terheinek alkalmazását, és olyan élelmiszer- és takarmányipari omnibuszcsomagot várnak, amely hozzáférést biztosít a gazdálkodók számára a hatékony növényvédő szerekhez.
A gazdaszervezetek szerint az idei nyár bebizonyította, hogy a szélsőséges időjárás már nem tekinthető rendkívüli eseménynek. Az új Közös Agrárpolitikának, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének és az Európai Versenyképességi Alapnak ezért elegendő forrást kell biztosítania az alkalmazkodásra.
A Copa–Cogeca figyelmeztetése szerint Európa nem várhat a következő hőhullámra vagy aszályra: ha most nem erősíti meg mezőgazdasága ellenálló képességét, a következő válság már nemcsak a gazdák jövedelmét, hanem az unió élelmiszer-biztonságát is közvetlenül veszélyeztetheti.
Napi