Ismét kiéleződött az Amerikai Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus. Szerdára virradó éjjel az amerikai erők újabb csapássorozatot hajtottak végre, Irán pedig közölte, hogy megtorló akcióval válaszolt.

A Bloomberg értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök eközben igyekezett kisebbíteni egy esetleges megállapodás esélyét. A Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy nem próbálja Iránt tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.

„A legkevésbé sem érdekel, hogy aláírnak-e egy számukra értéktelen megállapodást. Sokkal jobban tetszik a mostani helyzetünk” – fogalmazott Trump, aki hozzátette, hogy az iráni gazdaság az összeomlás szélén áll.

Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy az azóta lezárult művelet célpontjai között az Iszlám Forradalmi Gárdához köthető légvédelmi állások, radarrendszerek, tengeri eszközök és létesítmények, aknatelepítési képességek, valamint kommunikációs objektumok szerepeltek.

Közleményük szerint a csapásokra az Iráni Forradalmi Gárda közelmúltbeli támadási kísérleteit követően került sor, amelyek a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók, illetve amerikai katonák ellen irányultak. Három nap leforgása alatt ez már az amerikai csapások második hulláma volt, miután a hét elején olyan iráni rakétaindító állásokat támadtak, amelyek a Hormuzi-szoros elaknásítására készültek.

Irán megtorlással fenyeget

A katonai csapásokat követően Irán bejelentette, hogy fegyveres erői döntő jelentőségű műveletet indítottak a térségben található amerikai támaszpontok ellen. Teherán tájékoztatása szerint rakétákat lőttek ki egy jordániai amerikai támaszpontra, valamint egy bahreini amerikai katonai létesítményre is. Kuvait arról számolt be, hogy elfogta a területére érkező lövedékeket.

A katonai akció keretében az amerikai hadsereg két iráni tartályhajót is megtámadott a Trump által jóváhagyott új, „tankhajóért tankhajót” elv alapján – jelentette az Axios egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőre hivatkozva. Erre egy nappal azután került sor, hogy a Marisks tengeri biztonsági tanácsadó cég szerint rövid időn belül két, a szoros elhagyására készülő olaj-szupertankert is lövedékek találtak el.

Az újabb kölcsönös csapásokról szóló hírek miatt tovább emelkedtek az olajárak. A Brent jegyzése 2 százalékkal, hordónként mintegy 96,50 dollárra nőtt. Az áremelkedés jelentős hatást gyakorolt a kötvénypiacokra is, és 2008 óta nem látott szintre emelte a globális hozamokat, miközben a kereskedők egyre nagyobb esélyt adtak annak, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kamatot emel.

A harcok újbóli fellángolását többhetes, viszonylag nyugodt időszak előzte meg, amely alatt a Trump-kormányzat arról beszélt, hogy a katonai fellépés helyett egyre inkább gazdasági eszközökkel kíván nyomást gyakorolni Teheránra. A támadások ritkulásának köszönhetően a Hormuzi-szoroson keresztüli olajszállítás az iráni háború előtti szint mintegy felére állt vissza, részben a legnagyobb közel-keleti termelők titokban végrehajtott ingajáratainak köszönhetően.

Trump közölte, hogy a legutóbbi csapások megtorlást jelentettek Iránnak a szoros elaknásítására tett kísérletéért, valamint egy korábbi, a térség egyik katonai támaszpontja ellen végrehajtott támadásért. Az elnök további katonai fellépéssel fenyegetett arra az esetre, ha Teherán válaszcsapást mérne.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter az Asheville-ben rendezett G20-as pénzügyminiszteri találkozón újságíróknak azt mondta, hogy Irán vezetői pánikba estek az ország gazdasági problémái miatt, és szerinte előbb-utóbb készek lesznek tárgyalni a háború lezárását célzó megállapodásról. Bár Bessent gazdasági offenzívát helyezett kilátásba Iránnal és kereskedelmi partnereivel szemben, a Teheránnal kapcsolatokat ápoló országok eddig nemigen törődtek a fenyegetéssel, az elemzőket pedig nem győzték meg az amerikai intézkedések.

Az olajárra is súlyos csapást mért az újabb támadás

A harcok tartós kiújulása az energiaárak és az infláció további emelkedésének veszélyével jár, ami nyugtalanságot kelthet a globális befektetők körében, és tovább nehezítheti a republikánusok azon törekvését, hogy a novemberi félidős választásokon megőrizzék ellenőrzésüket a Kongresszus felett.

Irán szempontjából ugyanakkor a tengeri szállítási volumen háború előtti szint közelébe történő visszatérése azzal a kockázattal jár, hogy gyengíti Teherán alkupozícióját egy esetleges későbbi béketárgyaláson.

Az Amerikai Egyesült Államok és Irán egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a Hormuzi-szoros biztonságáról. Egy magas rangú amerikai parancsnok azt állította, hogy a nemzetközi hajózási útvonalak nyitva állnak, miután az amerikai erők eltávolították az iráni aknákat. Azonban az Egyesült Államok szövetségesei zárt körben kétségeiket fejezték ki ezzel az állítással kapcsolatban, amely összhangban volt Trump korábbi kijelentéseivel.

Ugyanakkor sem az Egyesült Államok, sem Irán nem mutatott komoly hajlandóságot a tárgyalások újraindítására azóta, hogy több mint két hónappal ezelőtt összeomlott az ideiglenes békemegállapodás. Az amerikai külügyminisztérium kedden arra figyelmeztette a térségben tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy fennáll egy előre nem látható eszkaláció lehetősége.