Szerda este Budapesten fogadja Magyar Péter miniszterelnök António Costát, az Európai Tanács elnökét, akivel az Unió új hétéves költségvetéséről és az Európa előtt álló kihívásokról tárgyal majd – jelentette be a kormányfő közösségi oldalán. 

António Costa szerdán Pozsony, Prága, a balti államok, Luxemburg és Zágráb után érkezik Budapestre, az Európai Tanács elnöke ugyanis európai körútra indult. Az éves körút célja, hogy az Európai Tanács elnöke megismerhesse az uniós állam- és kormányfők álláspontját és prioritásait. Az idei megbeszélések elsősorban az EU következő hosszú távú költségvetésére összpontosítanak, miközben a védelem, a versenyképesség, az EU bővítése és Ukrajna támogatása is napirenden szerepel. Az viszont már most biztos, hogy ez lesz az unió eddigi legnehezebb költségvetési tárgyalása, a tárgyalások hónapok óta megrekedtek.

A konfliktus gyökere egy mély és feloldhatatlannak tűnő strukturális ellentét. Az Európai Bizottság által felvázolt, közel 2000 milliárd eurós hétéves keret elképesztő összegeket szánna az olyan fősodratú progresszív célokra, mint a zöld átállás vagy a migrációs paktum végrehajtása, miközben a tagállamok gazdasága már így is küszködik. Augusztus végén Berlinben Friedrich Merz német kancellár vezetésével egyeztetett a „Fukar Hatok” szövetsége, Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország. 

Az északi tagállamok több száz milliárd eurós megszorításokat követelnek Brüsszeltől, miközben a déli és keleti nagy tagállamok a pénzek megvonása ellen lázadnak.

Két tábor áll egymással szemben

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az uniós költségvetési háborúban két, egymással teljesen ellentétes logikát követő tábor áll egymással szemben.

1. A „Fukar Hatok”: Németország vezetésével ez a csoport azt képviseli, hogy az EU-nak pontosan úgy kell viselkednie, mint egy felelős háztartásnak vagy vállalatnak krízis idején. Ha nincs növekedés, akkor kevesebből kell gazdálkodni. Követelik a kohéziós és agrártámogatások hatékonyságának felülvizsgálatát, a brüsszeli bürokrácia leépítését, és mereven elutasítják az Európai Bizottság azon tervét, hogy az unió saját, közvetlen adókat vethessen ki a polgárokra. Úgy vélik, a szuverenitás utolsó bástyáját jelenti, hogy a pénzcsapok a nemzeti parlamentek kezében maradjanak.
2. A nettó kedvezményezettek: Lengyelország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és a közép-európai államok ezzel szemben úgy tekintenek a hétéves költségvetésre, mint a gazdasági felzárkózásuk egyetlen garanciájára. Számukra a kohéziós alapok és a közös agrárpolitika megvágása felér egy gazdasági hadüzenettel. Varsó vagy Róma joggal érvel azzal, hogy az északi államok cégei óriási profitot realizálnak a keleti és déli piacok megnyitásából, így a költségvetési támogatások valójában kompenzációt jelentenek. Ha Merzék elzárják a pénzcsapokat, ezekben az országokban azonnal leállhatnak az infrastrukturális beruházások, ami belföldi politikai válságokhoz és Európa-ellenes hangulat erősödéséhez vezet.

Mindeközben, miután a tagállamok egyre kevesebbet akarnak csak befizetni a közösbe, az Európai Bizottság új, állandó, független bevételi forrásokat akar teremteni magának. Brüsszel olyan új, közvetlen uniós adók bevezetését tervezi – mint a karbonvámok, a vállalati nyereségadók bizonyos százalékának elvonása vagy a műanyagadó –, amelyek közvetlenül a vállalatok és végső soron az európai fogyasztók zsebéből húznák ki a pénzt.

Arra kérték a minisztereket, hogy „pragmatikusan, a kompromisszumépítés és a konszenzusépítés iránti elkötelezettséggel közelítsenek meg a válaszokat, hogy elősegítsék az idei egyhangú megállapodás elérésének célját” – írja a Politico brüsszeli lap. 

Magyarország rosszul járhat?

A következő hétéves költségvetés tárgyalásai tehát komoly vitákat szülhetnek majd, kérdés, hogy ez mit jelent hazánkra nézve, és az előzetes kilátások szerint nem sok jót. 

Ha a „Fukar Hatok” elvárásai teljesülnek, és drasztikusan megvágják az uniós büdzsét, az kevesebb támogatást jelent a mezőgazdaságnak, az út- és vasútépítéseknek Közép-Európában, ami közvetlenül érinti a hazai növekedést és a munkahelyeket. Ha viszont a brüsszeli elképzelés kerekedik felül, és átnyomják a nagyobb költségvetést az új uniós adókkal, azt az európai polgárok az árak emelkedésében, a magasabb rezsiköltségekben és a csökkenő reálbérekben fogják megfizetni.

Borítókép: António Costa (Fotó: AFP)