BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 02. 5 percnyi olvasás
Komoly kérdéseket vet fel Magyar Péter augusztusi paksi helikopteres útja. A Népszava által közérdekű adatigénylés nyomán megszerzett honvédségi dokumentumokból ugyanis az derül ki, hogy bár aznap valóban terveztek katonai gyakorlórepüléseket, nem azzal a helikopterrel, amely a kormányfőt és kíséretét Paksra vitte.
Magyar Péter korábban azzal magyarázta a különleges utazást, hogy a katonai helikoptereknek és pilótáiknak egyébként is repülniük kell az előírt óraszám teljesítéséhez. Vagyis szerinte a gép így is, úgy is a levegőben lett volna, ezért az út nem jelentett érdemi pluszkiadást az államnak.
A most nyilvánosságra került iratok azonban árnyalják ezt a képet. A honvédség szerint augusztus 12-re valóban be voltak tervezve gyakorlórepülések a H145M típusú helikopterekkel, ám a Magyar Pétert szállító, 02-es oldalszámú gép aznapra nem szerepelt a gyakorlórepülések között. Ezt a helikoptert külön személyszállítási feladatra vezényelték – írja a Népszava.
A feladatelrendelés szerint a gépnek Szolnok és Budapest érintésével kellett Paksra repülnie, majd visszatérnie. A fedélzeten Magyar Péter mellett Ruszin-Szendi Romulusz és Kun Szabó István altábornagy utazott. A helikopter összesen négy felszállást hajtott végre, és 2 óra 39 percet töltött a levegőben.
A történetnek azonban van egy újabb érdekes részlete. A honvédség dokumentumaiból az is kiderül, hogy az utat már augusztus 11-én külön elrendelték. A katonai iratokban a repülés céljaként kifejezetten a miniszterelnök szállítása szerepelt. A Paksi Atomerőmű körüli korlátozott légtérhasználathoz ráadásul külön hatósági engedélyt is kellett kérni.
A honvédség számítása szerint a repülés teljes kalkulált önköltsége 1 226 772 forint volt. Ebben több mint 390 ezer forintnyi légiüzemanyag-költség, több mint 138 ezer forint közúti üzemanyagköltség, valamint a személyi juttatások és járulékok szerepeltek.
Fontos azonban, hogy ez az összeg nem egy tényleges számla, hanem egy önköltségszámítás. Vagyis önmagában nem mutatja meg, hogy pontosan mennyi pluszpénzébe került az államnak Magyar Péter paksi útja. A dokumentumból az sem derül ki egyértelműen, hogy a 2 óra 39 perces repülést beszámították-e a pilóták kötelező repült idejébe, illetve hogy az utazás nélkül milyen költségek merültek volna fel egyébként is.
A legnagyobb kérdőjel tehát továbbra is az, szükség volt-e erre a helikopteres útra, és mekkora valódi többletköltséget jelentett az adófizetőknek. A dokumentumok alapján az biztosnak tűnik, hogy aznap voltak tervezett katonai repülések, de az is, hogy a Magyar Pétert szállító gép külön személyszállítási feladatot kapott.
A helikopter tehát nem egyszerűen „amúgy is arra járt”: a honvédségi iratok szerint külön feladatra indult útnak. Hogy ez mennyire volt indokolt, és valóban megérte-e több mint egymillió forintos kalkulált önköltséggel a levegőbe emelni a katonai gépet, azt a dokumentumok alapján továbbra sem lehet teljes bizonyossággal megválaszolni.
„Azt gondolom, jelentős különbség van aközött, ha egy kormánytag kedvtelésből és urizálásból repked közpénzen, és aközött, ha egy miniszterelnök a helyszínen tájékozódik a szakemberektől egy egész ország sorsát meghatározó kormánydöntés előtt minden lehetséges opciót megvizsgálva” – írta korábban a helikopterezéséről készült videója mellé a miniszterelnök, aki – elmondása szerint – soha korábban nem ült még helikopteren.
Magyar Péter és stábja a hivatalos magyarázat szerint azért helikopterrel ment Paksra, hogy a helyszínen mérjék fel a Duna vízállását, miközben a kormánytagok nagy többsége egy közös mikrobuszban tette meg ugyanazt az utat.
Napi