economx Gazdaság

Ruff Bálint kiteregeti az Orbán-kormány titkos határozatait

Szerző: economx 2026. 09. 02. 3 percnyi olvasás


Ruff Bálint kiteregeti az Orbán-kormány titkos határozatait

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt ígérte, hogy napokon belül 100 titkos, úgynevezett háromezres...


Már aláírta az intézkedést, és napokon belül nyilvánosságra kerül az Orbán-kormány nagyjából 100 titkos, úgynevezett háromezres határozata – jelentette be Ruff Bálint.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telexnek adott interjújában azt mondta, ezek között egyebek mellett eldugott Századvég-tanulmányokról szóló döntések is vannak. Az előző kabinet az elmúlt években 20–30 milliárd forintot költött a Századvégre, az ügyben pedig feljelentés is készül – közölte a miniszterelnök-helyettes.

Ruff Lázár János korábbi utazásairól is beszélt. „Tudom, hogy hol volt Lázár János, tudom, hogy mit csinált Lázár János, sejtem, hogy miért titkolta, és ezt már nyilvánosságra is fogjuk hozni” – mondta. Azt is elárulta, hogy „leszédült az asztalról”, amikor meglátta, milyen volumenű szerződéseket kötöttek különböző cégekkel Navracsics Tibor minisztériumában.

Közölte azt is, hogy a kormány eddig összesen kétezer milliárd forint értékű ügyekben tett feljelentést, ezek között van a médiafigyelést horribilis összegekért végző Observerrel, a Kommentár Alapítvánnyal szemben is, amelynek huszonmilliárdért vettek ingatlanokat; a Nézőpont Intézetnek fizetett pénzeket pedig már adják össze a kollégái.

A miniszterelnök-helyettes egyebek közt elmondta még, hogy

  • lesz vagyonadó, ami a gyakorlatban az egymilliárd forint feletti jövedelmek adóztatását jelenti,
  • rendezik a nyugdíjakat,
  • és újragondolják a katát,
  • szeptemberben olyan törvényt fogadnak el, amely meghatározza, hogy milyen szereplők bevonásával és milyen ütemben váltsák fel a jelenlegi Alaptörvényt egy új alkotmánnyal, amelyet népszavazással szentesítenének.

Azzal kapcsolatban, hogy ő veszi áta Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ irányítását, ezzel pedig a kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tagja lett, azt mondta: ezeknek az intézményeknek az a feladatuk, hogy koordinálják a titkosszolgálatok működését, illetve a különböző haváriahelyzetekre való felkészülést.

Bár statútumilag a szervek a Miniszterelnökséghez tartoznak, a gyakorlatban a kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója, Tóth Péter koordinálja őket.

Ruff azt ígérte, és ezt be is tartja, hogy nem nála lesznek a titkosszolgálatok. Az Alkotmányvédelmi Hivatalért (AH) a belügyminiszter, az Információs Hivatalért (IH) a külügyminiszter, a koordinációs szervekért pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadó felel.

A Miniszterelnökséghez a kormányzati kommunikáció összehangolása tartozik, ami Ruff szerint teljesen mást jelent, mint Rogán Antal vezetése alatt. Kustánczi Norbert kormányzati kommunikációért felelős államtitkár feladata például annak bemutatása, hogyan lehet demokratikus módon, a közpénzek prudens felhasználásával elmondani, hogy a kormány mit és miért tesz.

Ruff arról is beszélt, hogy még nem szokott hozzá a politikusi szerephez, és szerinte soha nem is fog. Bár nincs nyilvános közösségi oldala, és utál szelfizni, azért vállalta el a feladatot, mert „egyszer van az ember életében, hogy ilyenre felkérik”.

Magyar Péter állandó kommunikációjáról Ruff azt mondta, hogy az ezermilliárdos médiabirodalommal szemben egy ember kezdte el megszervezni az ellenállást. Szerinte korábban is voltak próbálkozások, de azok csúfos kudarcot vallottak.

Úgy véli, Magyar képes volt a heterogén szavazótábort egy homogén csoporttá formálni. Ruff szerint Orbán Viktornak volt egy „elképesztő hadserege” közpénzből, míg Magyar Péternek a Facebook-oldala van.

A miniszterelnök-helyettes szerint Magyar a folyamatos kommenteléssel azt akarja fenntartani a heterogén csoportban, hogy jó irányba indultak el közösen. Úgy látja, azért kommunikál ennyit a közösségi oldalán a saját táborának, mert nincs Megafonja, Magyar Nemzete, Origója.

Pár héten belül ki fognak írni egy nyilvános közbeszerzést, és amikor azt valaki megnyeri, „onnantól kezdve minden kutatás, amit a magyar állam rendel, az nyilvános lesz” – közölte Ruff Bálint.

Ruff Bálint szerint azért jött létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), hogy feltárja az elmúlt 16 évet, és garantálja, hogy hasonló többé ne fordulhasson elő. Azt mondta, a hivatal vezetőinek kiválasztásában nem volt semmilyen szerepe, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága pedig teljesen transzparens módon hallgatta meg a jelentkezőket.

Ruff Ligeti Miklóst húsz éve ismeri, kiváló jogásznak tartja, míg Unger Annát csak néhány éve, de őt is ugyanolyan hazafinak gondolja. Szerinte Unger sok mindent tett azért, hogy az ország felszabaduljon azok alól a korlátok alól, amelyeket az Orbán-rendszer próbált rá helyezni.

ad

További tartalom Önnek