GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 02. 3 percnyi olvasás
A tömeges drónhadviselés gyors terjedése jelentős új keresletet teremt a gallium, a germánium és a ritkaföldfémek iránt, miközben ezek feldolgozása döntően Kínában összpontosul – figyelmeztet a BMO Capital Markets friss elemzése. Idén becslések szerint mintegy 15 millió drónt vethetnek be az orosz–ukrán háborúban, a kormányok és katonai szövetségek pedig az elmúlt két évben összesen mintegy 150 milliárd dollárt ígértek drón- és drónelhárítási képességek fejlesztésére. Peking exportkorlátozásai miatt a nyugati germániumimport zuhanásnak indult, az európai árak pedig meredeken emelkedtek. Több kanadai tőzsdén jegyzett vállalat, köztük a Teck Resources és a Rio Tinto is a kínai függőség enyhítésére irányuló beruházásokba kezdett.
A tömeges drónhadviselés rohamos terjedése új keresleti forrást teremt a gallium, a germánium és a ritkaföldfémek iránt, amelyek ellátási láncai már most is erősen függnek Kínától
– figyelmeztet a BMO Capital Markets friss elemzése - közölte a Mining.
A BMO becslése szerint idén mintegy 15 millió drónt vethetnek be az orosz–ukrán háborúban, miközben a kormányok és a katonai szövetségek az elmúlt két évben összesen mintegy 150 milliárd dollárt ígértek a drón- és drónelhárítási képességek fejlesztésére. Ukrajna védelmi minisztériuma szerint az ország idén több mint hétmillió drónt kíván gyártani a tavalyi négymillióval szemben. A NATO júliusban öt évre több mint 40 milliárd dollárt különített el drónelhárításra, és 2027 végéig az ötszörösére növelné a kiképzett drónkezelők számát.
A washingtoni CSIS tavaly decemberi tanulmánya
a gallium-nitrid chipeket és a ritkaföldfém-mágneseket a drónok ellátási láncának legkritikusabb szűk keresztmetszeteiként azonosította.
Egyetlen kis elektromos drónmotor 5–15 gramm neodímium-vas-bór mágnest tartalmazhat, ami milliós flottáknál már tonnás nagyságrendű felhasználást jelent.
A nyugati világ számára a helyzetet az teszi különösen kényessé, hogy e nyersanyagok feldolgozása Kínában összpontosul. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) júniusi adatai szerint 2023-ban Kína adta a világ finomított galliumtermelésének 98, a germániuménak 77, a bányászott ritkaföldfémeknek pedig 68 százalékát. Peking 2023-ban exportengedélyhez kötötte a gallium és a germánium kivitelét, majd 2024 decemberében betiltotta mindkét fém exportját az Egyesült Államokba. A tilalmat tavaly novemberben felfüggesztette az idei november végéig. Az amerikai germániumimport ennek ellenére a becslések szerint 67 százalékkal zuhant tavaly, az európai germániumárak pedig januárról októberre kilogrammonként 3150 dollárról 5380 dollárra emelkedtek.
Több kanadai tőzsdén jegyzett vállalat is profitálhat a függőség enyhítésére irányuló nyugati törekvésekből, írja a Mining. A Teck Resources júliusban megállapodást kötött az ottawai kormánnyal a brit kolumbiai Trail kohó- és finomítókomplexumának bővítésére, amelynek keretében akár 850 millió kanadai dollárnyi beruházással növelheti germánium-, gallium- és antimontermelését. A Rio Tinto jövőre tervez gallium-kísérleti üzemet indítani a québeci Complexe Jonquière telephelyén, amelynek kereskedelmi méretű változata évi 40 tonna galliumot állíthatna elő, ami a jelenlegi globális kibocsátás mintegy 5 százaléka. Az észtországi üzemmel rendelkező Neo Performance Materials idén tavasszal helyezett üzembe nehézritkaföldfém-szeparációs sorát, augusztusban pedig megállapodást kötött a francia Caresterrel az európai mágnesgyártásához szükséges nehézritkaföldfém-oxidok beszerzésére. A brazíliai Carina ritkaföldfém-projektet fejlesztő Aclara Resources megvalósíthatósági tanulmánya szerint az évi átlagosan 156 tonna diszpróziumot, 27 tonna terbiumot és 1191 tonna neodímium-prazeodímiumot előállító bányaüzem 2028-ban indulhat el.
A drónok önmagukban valószínűleg nem veszik fel a versenyt az elektromos járművekkel vagy az elektronikai iparral mint nyersanyag-felhasználók. Jelentőségük abban rejlik, hogy a
katonai kereslet hirtelen jelenhet meg olyan piacokon, ahol a globális termelés csupán néhány száz vagy ezer tonnát tesz ki, a nyugati alternatív kínálat pedig szűkös.
Ráadásul a harctéri drónok nem maradnak évekig használatban a legtöbb civil technológiával ellentétben, mert az olcsó felderítő és csapásmérő eszközök gyakran egyetlen bevetés után megsemmisülnek. Ezért a gyáraknak folyamatosan pótolniuk kell azokat, ami állandó nyersanyagigényt generál.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images