GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 02. 6 percnyi olvasás
Gyökeres átalakuláson megy keresztül a német gazdaság. A fegyvergyártó cégekre szabályosan ráömlöttek az önéletrajzok, a kiválasztási folyamatokat pedig a szigorú biztonsági előírások is fékezik.
A világon uralkodó feszült geopolitikai helyzet merőben átformálja az Európai Unió motorjának gazdasági szerkezetét. Miközben a németországi autógyártók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kínai konkurencia, a gazdasági és energetikai sokkhatások, valamint a gyenge versenyképességi mutatók miatt, addig a hadiipari ágazat egyre jelentősebb súllyal rendelkezik.
Ez a folyamat a belengetett autóipari leépítések árnyékában reményt adhat számos munkavállalónak, mivel a Rheinmetall mellett számos fegyvergyártó kezdett toborzásba, így néhány éven több tízezer álláshely jöhet létre. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a vállalatokra szabályosan ráömlöttek az önéletrajzok, a kiválasztási folyamatokat pedig a szigorú biztonsági előírások is fékezik.
A német hadiipar már elkezdte a bemelegítést a nagy futamra. A Handelsblatt felmérése szerint a vezető német fegyvergyártók és beszállítóik több tízezer munkahelyet hozhatnak létre az évtized végéig.
Mindezek mellett a rakétagyártó MBDA az idén ötszáz fő felvételét tervezi, és a következő években is növekedéssel számol. A szenzortechnológiára szakosodott Hensoldt pedig 1600 új munkavállalót vesz fel 2026-ban.
A fegyvergyártás felvirágzása a globális és regionális feszültségeknek, valamint az ennek következtében átalakuló védelmi finanszírozásnak köszönhető.
A ReArm Europe keretében az uniós tagállamok akár 800 milliárd eurót mozgósíthatnak. Németország a százmilliárd eurós Bundeswehr-különalap mellett 2030-ra megközelítőleg évi 180 milliárd euróra emeli védelmi kiadásait.
A német kormány a beszerzéseket elsősorban hazai vállalatok bevonásával végzi. Ennek hatására az ország hosszú távon képes lehet erős alapokra helyezni az eddig gyenge lábakon álló hadiiparát, a megtermelt tőke tetemes részét a hazai gazdaságban tarthatja.
Érdemes arról is említést tenni, hogy a nagy fegyvergyárak kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkeznek, ezért a pozitív hatások várhatóan az értéklánc teljes egészében érezhetők lesznek.
Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója szerint a vállalat 11 500 beszállítóval dolgozik együtt, amelyek összessége 210 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést. Ez csaknem a német autóiparban közvetlenül foglalkoztatottak számának felével egyenlő.
Mindeközben az autógyártók egyre keményebb lépéseket tesznek a költségoptimalizálás érdekében. A német autóiparban egyetlen év alatt nagyjából 50 ezer munkahely szűnt meg, a Volkswagen pedig további gyárbezárásokat és leépítéseket helyezett kilátásba. Oliver Blume vezérigazgató 2030-ig 50 ezer álláshelyet számolna fel a konszernen belül, valamint bezárná a zwickaui, emdeni, hannoveri és neckarsulmi üzemeket.
A helyzet a Mercedesnél némileg kedvezőbb, de a stuttgarti vállalat is takarékoskodni kényszerült. A tervek szerint gyáraiban hamarosan 40 órás munkarend léphet életbe az érvényben lévő 35 órás helyett, valamint több elektromos modell gyártását is külföldre költöztették.
Kecskeméten az idei évben több új elektromos modell és platform gyártása kezdődik meg, visszatért az A-osztály, továbbá a régóta várt, kisebb méretű G-osztály, azaz a „Baby G" előállítása is itt folyik majd.
A BMW esetében szintén hasonló a helyzet. A vállalat az egyik sikermodelljének, az iX3-nak a gyártását költöztette Debrecenbe. Az új jármű iránt akkora az érdeklődés, hogy a megrendelések száma hamarosan eléri a százezret.
A tervezett és részben már megvalósított leépítéseket és átalakításokat némileg ellensúlyozhatja, hogy a hadiipari szereplők bővítésekbe kezdtek.
Valódi munkahelyteremtő gépezetet hozunk létre
− fogalmazott Boris Rhein hesseni miniszterelnök korábban Kasselben, ahol a Rheinmetall 2028-ig mintegy ezer fős bővítést tervez.
Kasselben a Rheinmetall páncélozott katonai járműveket gyárt. Itt készül többek között a Boxer harcjármű, a Fuchs szállító jármű, valamint a Büffel műszaki mentő harckocsi is.
Armin Papperger szerint fontos, hogy az adófizetők pénzét célszerűen használják fel, ezért a német hadiipari befektetéseket az országon belül kell tartani.
A fegyvergyártás fellendüléséből a német autógyárak beszállítóitól elbocsátott munkavállalók is profitálhatnak. Erre jó példa a Hensoldt esete. A hadiipari elektronikai vállalat egy új kutatás-fejlesztési központ létrehozását tervezi a Bosch Stuttgart melletti, leinfeldeni telephelyén található egyik üres épületben.
A két vállalat egy olyan partnerségi megállapodást kötött, amely lehetővé teszi, hogy a Bosch mérnökei a Hensoldt szoftverüzletágában folytathassák munkájukat.
A beruházás mintegy 300 munkahelyet teremtene a régióban, ezzel pedig számos olyan szakembernek segíthetne, akiknek munkája a német autóipar gyenge teljesítménye miatt veszélybe került. A nyitott pozíciókra a Bosch megfelelő képzettséggel rendelkező alkalmazottai – különösen a rendszerfejlesztés, a szoftverfejlesztés és a villamosmérnöki szakterület munkatársai – pályázhatnak majd.
A jövőben itt gyorsabban és hatékonyabban fejleszthetjük tovább az olyan védelmi rendszereket, mint az MDOcore
− mondta Oliver Dörre, a Hensoldt vezérigazgatója, majd hozzátette, hogy a bővítéssel további fejlesztési kapacitások jönnek létre, így a vállalat új karrierlehetőségeket kínálhat a régió szakképzett munkavállalói, különösen az autóipari szakemberek számára.
A több ezer betöltetlen álláshely feltöltése kihívásokkal jár a vállalatok számára. A Rheinmetall többek között mérnököket, gép- és berendezéskezelőket, hegesztőtechnikusokat, mechatronikai szakembereket, valamint szoftverfejlesztőket és projektmenedzsereket keres.
Jelenleg a termelésben, valamint a mérnöki, informatikai és szoftveres területeken nő a leggyorsabban az álláshelyek száma
− közölte a Rheinmetall.
Az Airbus Defence and Space arról számolt be, hogy folyamatosan bővíti a mesterséges intelligenciával, a kiberbiztonsággal és a szoftverfejlesztéssel foglalkozó részlegeit. A vállalat közlése szerint minden meghirdetett pozícióra mintegy száz jelentkezés érkezik.
Az első fél évben csaknem hatvanezer pályázat érkezett a meghirdetett állásokra
− nyilatkozta a Hensoldt.
A társaság szerint hatalmas terhet jelent, hogy minden érdeklődőt megfelelően át kell vizsgálni, ki kell értékelni, valamint le kell folytatni az interjúkat.
További nehézséget okoz, hogy a védelmi iparban szigorú biztonsági átvilágításnak kell alávetni a potenciális munkavállalókat. Ez nemcsak magát a folyamatot lassítja, de le is szűkíti a lehetséges jelöltek számát.
Néhányan származásuk, állampolgárságuk vagy kockázatos országokba tett utazásuk miatt kiesnek a kiválasztási folyamatból
− mondta Marc Wietfeld, az Arx Robotics vezérigazgatója.
Az iparág szereplői már több ízben felszólították a Katherina Reiche vezette, az eljárásokért felelős gazdasági minisztériumot, hogy gyorsítsa fel a folyamatokat, mivel különösen érzékeny munkakörök esetében az átvilágítás akár hat hónapig is elhúzódhat. Mindeközben egyre nő a nyomás az eljáró szerveken is.
Megnövekedett annak a valószínűsége, hogy az érintett vállalatok orosz állami szervek által vagy azok megbízásából végrehajtott hírszerző és szabotázsakciók célpontjaivá váljanak
− olvasható a német belföldi hírszerzés (Bundesamt für Verfassungsschutz) közleményében.
A feszültséget tovább fokozza az is, hogy sajtóértesülések szerint Stefan Thumann, a Donaustahl dróngyártó alapítója és ügyvezetője, figyelmeztetést kapott egy orosz ügynökök által tervezett merényletről.
A toborzásnál meghatározó az üzemek és a fejlesztési központok elhelyezkedése is. A rakétákat és légvédelmi rendszereket gyártó MBDA közlése szerint kihívást jelent vidéki telephelyükre tapasztalt munkavállalókat toborozni.
A képzett szakemberekért valóságos harc folyik a vállalatok között, amelyekben a négy legnagyobb német hadiipari startup is részt vesz. A Helsing MI-fejlesztő, a Quantum Systems dróngyártó és a Stark Defence drónfegyvergyártó, valamint az Arx Robotics harcirobotgyártó is munkavállalókat keres.
A Helsing szóvivője szerint a társaság 2026-ban több száz új alkalmazott felvételét tervezi és jelenleg 150 betöltetlen álláshelyük van.
A cégnél több mint ezren dolgoznak, tavaly pedig kétszeresére növekedett az alkalmazottak száma.
A felsorolt startupok mindegyike rendelkezik a bővítéshez szükséges tőkével. A Helsing júliusban mintegy 1,8 milliárd dollárt vont be a befektetőktől, nem sokkal korábban pedig a Quantum Systems jutott 1,2 milliárd dollárhoz. A Stark pedig júniusban félmilliárd eurónyi tőkét szerzett.
Német források szerint a legdinamikusabb fejlődés München térségében figyelhető meg, ahol az utóbbi időszakban erőteljesen emelkedtek a légi- és űripari fizetések.
A bajor fővárosban működő Quantum Systems az idei évben 179 állást hirdetett meg a településen, globálisan pedig 350 fővel bővítene.
A Starknál és az Arx Roboticsnál nagyjából száz-száz betöltetlen álláshely van. Ezek a vállalatok elsősorban MI-szakértőket, gépészeti, hajtástechnikai és robbanófej-fejlesztési szakembereket, valamint nagyfrekvenciás és kommunikációs technológiákban jártas munkavállalókat keresnek.
A német fegyvergyártók arra számítanak, hogy a dinamikus növekedés 2027-ben is folytatódik, a következő évekre elfogadott védelmi költségvetés stabilitást hoz és lehetővé teszi a beruházásokat. Ennek ellenére több szakértő is arra figyelmeztet, hogy a lendület megtörhet, amennyiben a németországi politikai légkör megváltozik a védelmi kiadások pedig esetlegesen csökkenek.
Az ágazatnak lényegében a Bundeswehr az egyetlen megrendelője, a gyártók pedig kizárólag a szövetségi kormány engedélyével exportálhatnak.
Ebből kifolyólag az iparági szereplők több lehetséges forgatókönyvre is készülnek. A nagyvállalatok elsősorban potenciális piacokat keresnek, míg a startupok az olyan lehetséges polgári felhasználási területekre is fókuszálnak, mint a mezőgazdaság vagy a légi közlekedés.
A megrendelésekért zajló harc egyik eklatáns példája a német haditengerészet fregatt-programjának esete. A Rheinmetall egyik legnagyobb riválisával szemben vesztett nagyot, amikor a Thyssenkrupp AG-ből tavaly leválasztott TKMS AG & Co. elnyerte előle a kormány által kiírt hadihajóbeszerzési-tendert. Az esetet követően a vállalat javította éves előrejelzését: a szeptember végéig tartó üzleti évben 10-12 százalékos árbevétel-növekedésre számít.
A helyzet tehát kiélezett, ezért a gyártási kapacitások bővítése fontos a vállalatok számára, a nyilatkozatokból pedig kiderül, hogy a gyártók a termelést lehetőség szerint igyekeznek Németországban tartani. Ennek ellenére a hadiiparban is fontos a költségek optimalizálása, ezért több szereplő is rendelkezik külföldi gyártókapacitásokkal és valószínűleg további fejlesztésekre lehet számítani.
Ebből adódóan − ahogy az autóipar esetében is megfigyelhető volt − a német fegyvergyártás esetleges felvirágzása képes lehet lendületet adni a régóta betegeskedő európai uniós gazdaságnak. Ebből pedig hazánk is profitálhat.
A Rheinmetallhoz köthető magyarországi beruházási programok összértéke az elmúlt években megközelítette a 750 millió eurót. A legnagyobb fejlesztés a félmilliárd eurós várpalotai lőszer- és robbanóanyagüzem, amely a zalaegerszegi harcjárműgyár és mérnöki központ, valamint a szegedi hibrid üzem beruházásaival egészül ki.
Napi