GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 02. 4 percnyi olvasás
Vitézy Dávid korábbi jelzéseinek megfelelően törvényjavaslatot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek a magyar építészetről szóló törvény módosításáról. Erősítenék a kiemelt beruházások környezet- és természetvédelmi kontrollját, december 31-éig korlátoznák bizonyos nagy volumenű lakásépítési beruházások építési engedélyezését az új lakásépítési programmal való összehangolás érdekében, szünetelnének az ehhez kapcsolódó szankciós határidők, valamint kivezetnék az uniós joggal össze nem egyeztethető stratégiai építőanyag-exportkorlátozásokat.
Az itt olvasható törvényjavaslat benyújtója Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes, előadója Vitézy Dávid László közlekedési és beruházási miniszter.
A javaslat indokolása szerint az Alaptörvény P) cikkében foglalt állami természetvédelmi kötelezettség és az elővigyázatosság elvének érvényesítése érdekében új hatósági együttműködési és engedélyezési mechanizmust vezetnének be a kiemelt beruházásoknál.
Ez az építésügyi engedélyezés felfüggesztésével, illetve meghatározott esetben további engedély kiadásának korlátozásával járhat.
A módosítás egyik fontos eleme a kötelező hatósági adatszolgáltatás. Ennek alapján a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóság köteles lenne haladéktalanul értesíteni az építésügyi hatóságot a jogsértés miatti eljárás megindulásáról, a döntés véglegessé válásáról, valamint a szabálytalanság megszüntetéséről. Az eljárás megindulásáról szóló tájékoztatás alapján az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárását a környezetvédelmi döntés véglegessé válásáig felfüggesztené.
A javaslat emellett hat hónapos engedélykiadási korlátozást is lehetővé tenne. A törvény felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy a beruházást kiemelő rendeletben előírja: jogsértést megállapító határozat esetén az érintett kiemelt beruházáshoz építési vagy létesítési engedély a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább a döntés véglegessé válásától számított hat hónapig ne legyen kiadható.
Az új rendelkezések átmeneti szabályokat is tartalmaznak. Ezeket a törvényben meghatározott folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellene, továbbá azokban az esetekben is, amikor a jogsértést megállapító hatósági döntés a hatálybalépést megelőző hat hónapon belül vált véglegessé, és a jogsértő állapot még fennáll.
A törvényjavaslat szerint a kormány új lakásépítési programjának részletes kidolgozása és a korábban tervezett nagy volumenű lakásépítési beruházásokkal való összehangolása több hónapot vesz igénybe. Ez indokolja az építési engedélyezés átmeneti korlátozását. A törvény felhatalmazná a kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg azt az időtartamot, ameddig bizonyos kiemelt ügyekben nem adható ki építési vagy létesítési engedély.
A javaslat egyúttal konkrétan rögzíti, hogy
az Otthon Start Programkeretében tervezett magáncélú kiemelt beruházásoknál épületre építési engedélyt legkorábban2026. december 31-ét követőenlehet kiadni.
A korlátozás ugyanakkor a használatbavételi engedélyekre nem vonatkozik.
A beruházói kockázatok mérséklése érdekében a javaslat a fix 3%-os hitelprogramhoz kapcsolódó szabályokat is érinti. Az átmeneti korlátozás miatt szükségessé válik az érintett beruházók késedelmi kockázatának mérséklése. Ezért a FIX 3%-os hitelprogram feltételeit teljesítő lakásépítési beruházások esetében a kapcsolódó szankciós szabályok alkalmazásával összefüggő
határidők a törvényben meghatározott időszakban szünetelnének.
A törvényjavaslat az Európai Unió Bíróságának C-499/23. számú ítéletére is reagál. Az ítélet megállapította, hogy a stratégiai jelentőségű építési anyagok kivitelére vonatkozó magyar szabályozás egyes elemei sértik az uniós jogot. Az uniós jogi megfelelés helyreállítása és a pénzügyi jogkövetkezmények kockázatának mérséklése érdekében a javaslat a hatálybalépéssel kivezetné a kifogásolt eszközöket.
Ennek részeként megszűnne a stratégiai jelentőségű építési anyagok kiviteléhez kapcsolódó előzetes bejelentési kötelezettség, valamint az ehhez kapcsolódó hatósági vizsgálati és beavatkozási lehetőség. Szintén megszűnne a magyar állam, illetve az arra feljogosított szerv vagy szervezet elővásárlási joga a stratégiai jelentőségű építési anyagot gyártó üzem tulajdonjogának átruházása esetén.
A módosítás kivezetné a miniszter jogát is a stratégiai jelentőségű építési anyagok kivitelének megtiltására, valamint arra, hogy a gyártót minimális termelési szint fenntartására kötelezze – kompenzáció mellett.
A javaslat ugyanakkor nem szünteti meg azokat az építésgazdasági intézkedési lehetőségeket, amelyek azonnali intézkedést igénylő, életet, egészséget, anyagi értékeket, alapvető ellátást vagy a természet védelmét érintő helyzetek kezelését szolgálják. A módosítás értelmében hatályát veszítené a vonatkozó, 33/2025. (XI. 4.) ÉKM végrehajtási rendelet is.
A javaslat deregulációs elemeket is tartalmaz. Hatályát vesztené a hasznosított építési-bontási hulladékok újrafeldolgozóit és értékesítőit terhelő adatszolgáltatási kötelezettség a miniszter felé. Emellett az uniós építési termék-szabályozással összhangban pontosítanák a „teljesítménynyilatkozat” fogalmát, és bevezetnék a „teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat” fogalmát.
A törvényjavaslat nagy része a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi