Ruff Bálint az interjúban Lázár János korábbi utazásairól is határozottan fogalmazott. „Tudom, hogy hol volt Lázár János, tudom, hogy mit csinált Lázár János, sejtem, hogy miért titkolta, és ezt már nyilvánosságra is fogjuk hozni” – mondta az utazásokról, amelyek miatt az Origo 2014-ben pert indított a Miniszterelnökség ellen. Ruff azt is mondta, „leszédült az asztalról”, amikor meglátta, hogy Navracsics Tibor minisztériumában milyen volumenű szerződéseket kötöttek különböző cégekkel.

A miniszter szerint a jövőben nyilvánossá teszik az állam által a Századvégtől rendelt közvélemény-kutatásokat is, és azt ígérte, hogy az ügynökaktákat teljes körűen átadják az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának – mondta a Telexnek adott interjúban.

Ruff Bálint szerint az átvilágítás során hatalmas összegek kerültek elő: csak 2026 januárja és márciusa között több mint 7,6 milliárd forintot fizetett ki az Orbán-kormány a Századvégnek különböző tanulmányokra és mérésekre, miközben a miniszter becslése szerint az elmúlt években összesen 20–30 milliárd forint közpénz kerülhetett a szervezethez. Ruff közölte, hogy az ügyben feljelentést tesznek. A Miniszterelnökség korábban a Kommentár Alapítvány közel 28 milliárd forintos állami támogatása miatt is feljelentést tett, Ruff pedig azt mondta, hogy a kormány eddig összesen 2 ezer milliárd forint értékben tett feljelentést korrupciós ügyekben.

Hétfőn derült ki, hogy Ruff átveszi a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ irányítását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a titkosszolgálatok nem közvetlenül hozzá tartoznak: az Alkotmányvédelmi Hivatalért a belügyminiszter, az Információs Hivatalért a külügyminiszter, a koordinációs szervekért pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadó felel. Szerinte a titkosszolgálatok teljes megújítása is része annak a munkának, amelyet a rendszerváltás motorjaként kíván végrehajtani.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról Ruff Bálint azt mondta, a hivatal feladata az elmúlt 16 év feltárása és annak biztosítása, hogy hasonló rendszer többé ne alakulhasson ki. Elmodnta, hogy a vezetők kiválasztásában nem volt szerepe, és az Országgyűlés bizottsága átláthatóan járt el. A hivatal élére került Unger Annát Ruff szerint azért támadják, mert a kiválasztási folyamat körül „verbális acsarkodás” alakult ki. „A képviselőknek a döntésében szerintem bízni kell” – mondta.

Ruff úgy véli, a Tisza Pártnak és a társadalomnak is érdeke, hogy kiderüljön, mi történt az elmúlt években. Szerinte „a magyar társadalom szeretné lezárni a múltat, de nem tudja valójában még, hogy miben van”, ezért az Orbán-rendszer leváltása után egy új rendszert kell felépíteni.

(Borítókép: Ruff Bálint 2026. május 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)