A középiskolás diákok nagy része pénzügyileg tudatos, fontosnak tartja az öngondoskodást, elméletben sok pénzügyi és digitális fogalmat ismer, a gyakorlatban azonban gyakran nem boldogul – derül ki az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület idei eredményeiből.

Például 10-ből 8 diák tudja, hogy nem szabad kiadnia a bankkártyája PIN-kódját, és 7 ismeri a kétfaktoros azonosítást. 71 százalékuk egyetért azzal, hogy az embernek rendszeresen félre kell tennie a fizetéséből, és nemcsak abból, ami a hónap végén megmarad. Az öngondoskodás körében nyugdíjas évekre a diákok több mint egyharmada az állami nyugdíj mellé saját megtakarítást is tervez, további egynegyedük pedig elsősorban saját megtakarításból, biztosításból, befektetésből képzeli el az időskori élete finanszírozását. Korukhoz igazodóan aktuálisabb utasbiztosítás választásakor is sokan tudatosak: a legtöbben (38,3 százalék) az ár-érték arányt figyelik.

Ugyanakkor a gyakorlati, számításos példák megoldása gyakran már meghaladta a diákok többségének képességeit: 

• Egy telefonra kötött készülékbiztosítás kárrendezési példájában a diákok 32,6 százaléka tudta kiszámolni, hogy az önrész mellett mennyit fizet majd nekik a biztosító. 
• Egy laptophitel visszafizetendő összegéből és futamidejéből 57,9 százalékuknak nehézséget okozott kiszámolni a havi törlesztőrészletet.

„A felmérésből kirajzolódik, hogy a mai középiskolások pénzügyileg tudatosak, ugyanakkor az is látszik, hogy pontosan azoknak a témaköröknek a gyakorlati példáiban teljesítettek a leggyengébben, amelyekben ezt a tudatosságot előbb vagy utóbb szeretnék konkrét tettekre váltani: a hitelezés terén 35, a biztosítás és a nyugdíj terén 37 százalék volt az átlagteljesítmény – miközben a teljes teszt átlaga 46 százalék. Amikor eljutnak egy készülékbiztosításig, egy diákhitelig vagy egy nyugdíjcélú megtakarításig, akkor derül ki, hogy az önrész, a THM vagy a futamidő nem elvont fogalom, hanem olyan döntés részét képező ismeret, amely a zsebükre megy”

– hívja fel a figyelmet Kardos László, az Alfa Biztosító alkuszi és banki igazgatója.

Az évente elkészített kutatásokat összevetve látható, hogy a diákok átlagteljesítménye nem változott markánsan az elmúlt 15 évben. Ami viszont változott, az az, hogy honnan szerzik az ismereteiket: amíg tíz éve a diákok 44 százalék, addig 2026-ban már csak 30 százaléka tekintette az otthon látottakat a legfőbb pénzügyi információforrásnak. Ezzel szemben legfőképp az iskolában megszerzett ismeretekre támaszkodók aránya 21-ről 29 százalékra nőtt. Emellett fontos trend, hogy a válaszadók 44,1 százaléka már kért pénzügyi tanácsot a mesterséges intelligenciától: ugyan a 30 százalékuk csak ötletgyűjtéshez használta, és a döntés előtt több forrásból is utánanézett a kérdésnek, 8,1 százalékuk viszont már hozott döntést csak az AI tanácsa alapján.

„A mesterséges intelligencia ugyanolyan, mint bármilyen más pénzügyi információforrás: annyit ér, amennyit a használója ellenőrizni tud a tanácsaiból. Vagyis nem helyettesíti a pénzügyi alapokat, hanem feltételezi őket. A kutatás adatai is azt támasztják alá, hogy rendkívül fontos és egyre fontosabb az iskolai pénzügyi kultúra fejlesztése, amelyben felelős szerepet vállalva léptünk partnerségre az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesülettel” – emelte ki Kardos László.

Ezért is kínálja az Alfa Biztosítóval partnerségben az Econventio közösségi biztosítást, amelynek megkötésével a szülők gyermekük biztonságáról gondoskodnak – az Econventio Egyesület pedig biztosításonként 500 forinttal támogatja az iskola alapítványát. A tapasztalatok alapján az iskolák az így összegyűlt támogatás segítségével általában ösztöndíjakkal segítik a tehetséges gyerekeket. Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület az első 20 iskolát, amelyben október végéig eléri a százat a megkötött biztosítások száma – ez önmagában 50 ezer forintos támogatást jelent –, intézményenként további 100 ezer forinttal jutalmazza.