Románia várhatóan elesik 770 millió eurónyi uniós forrástól, miután nem teljesítette az Európai Bizottság augusztus 31-i határidejét – írta a Financial Times. A helyreállítási alap pénzeit csak 2026 végéig lehet felhasználni.

A törvények elfogadása a május óta tartó kormányválság miatt akadt el. A Szociáldemokrata Párt (PSD) túl szigorúnak tartotta a reformokat, majd kilépett a koalícióból. A pártok azóta sem tudtak megállapodni az új miniszterelnök személyéről. Siegfried Mureșan, a jobbközép miniszterelnök-jelöltje szerint az állami bérezés átalakítása

• csökkentette volna az egyenlőtlenségeket,
• visszaszorította volna a politikai alapon kiosztott kiváltságokat,
• és megnyitotta volna az utat a 770 millió euró előtt.

A PSD szerint viszont Ilie Bolojan korábbi kormányfőnek kedvezőbb megállapodást kellett volna kialkudnia Brüsszellel.

Százmilliós veszteséget termelhet a román vasút

A reformok az állami vállalatok vezetői kinevezéseit, támogatásait és foglalkoztatását meghatározó politikai kapcsolatrendszert is érintették volna. A román állami cégek több milliárd eurós adósságot halmoztak fel.

A legnagyobb közülük a CFR vasúttársaság, amely 2026-ra mintegy 100 millió eurós veszteséget vár. Adósságállománya 2025 végén meghaladta a 430 millió eurót. A társaság régóta képtelen megfelelően korszerűsíteni a hálózatát: egyes járatok ma lassabban közlekednek, mint száz évvel ezelőtt.

Oana-Clara Gheorghiu miniszterelnök-helyettes szerint a reformok elmaradása gazdasági fekete lyukakat hozott létre. A közszféra bérei évente körülbelül 30 milliárd eurót emésztenek fel, miközben a szakszervezetek további emeléseket követelnek.

Bukarest mozgástere szűkebb. A költségvetési hiány tavaly megközelítette a GDP nyolc százalékát, az államadós-besorolás pedig mindössze egy fokozattal áll a bóvli kategória felett. A Fitch júliusban a legalacsonyabb befektetésre ajánlott szinten tartotta Romániát.

Az AUR profitálhat a válságból

A PSD és a jobbközép pártok közötti viszony annyira megromlott, hogy a korábbi koalíció helyreállítása nem látszik reálisnak. Nicușor Dan államfő csak olyan miniszterelnököt nevezne ki, aki képes megszerezni a parlament bizalmát.

Az elemzők kisebbségi kormányra vagy képviselők átállásával létrehozott, törékeny többségre számítanak. Az előre hozott választástól azért is tartanak, mert a szélsőjobboldali AUR támogatottsága már 35–40 százalék között mozog. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint egyelőre kisebbségi kormányzásra kell berendezkedni, az AUR hatalomra kerülése pedig előbb-utóbb elkerülhetetlenné válhat.

Magyarországon sem lefutott még a pénzek sorsa

A magyar uniós források helyzete sem egyértelmű. Bár a Tisza-kormány szerint Magyarország teljesítette az összes szükséges reformot és szupermérföldkövet, az Európai Bizottság közölte, hogy a befagyasztott pénzeket még nem oldották fel és nem utalták át. Ahogy Világgazdaság korábbi cikke szerint a kormánynak szeptember 30-ig kell benyújtania a hivatalos kifizetési kérelmet, és Brüsszel csak ezt követően értékeli a vállalások teljesítését. Az utalás kizárólag pozitív bizottsági vizsgálat és a tagállamok pénzügyminisztereiből álló Tanács jóváhagyása után indulhat meg, így egyelőre nem biztos, hogy a kormány által már megszerzettként kezelt összegek teljes egészében megérkeznek.