Erőteljes eladási hullám söpört végig szerdán a világ kötvénypiacain, aminek következtében

több meghatározó állampapír hozama évtizedes csúcsra emelkedett.

A piaci feszültséget elsősorban a közel-keleti konfliktus miatt dráguló energia, a tartós infláció, a növekvő államadósság és az egyre nagyobb kötvénykínálat táplálja.

Az amerikai tízéves állampapír hozama 4,81 százalékig emelkedett, amire közel három éve nem volt példa. A piaci szereplők szerint az 5 százalékos szint elérése is egyre valószínűbb, ami újabb nyomást helyezhet az amúgy is ideges részvénypiacokra. A kétéves amerikai állampapír hozama, amely érzékenyen követi a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat, 4,41 százalékra nőtt, ezzel 2025 januárja óta nem látott szintre került.

Az eladási hullám más fejlett piacokat is elért. A japán tízéves állampapír hozama 3,01 százalékig emelkedett, miután kedden harminc év után először átlépte a 3 százalékot. Az ausztrál tízéves hozam 5,198 százalékra emelkedett, ami több mint tizenöt éves csúcsot jelent. A német határidős állampapír-jegyzések 2011 óta nem látott mélypontra süllyedtek, a francia kötvénykontraktusok pedig történelmi mélypontot értek el.

A befektetők egyre magasabb hozamot várnak el az inflációs és költségvetési kockázatok, valamint a piacra kerülő hatalmas adósságmennyiség miatt. A kötvénypiaci lejtmenetet tovább erősíti, hogy a vezető technológiai vállalatok jelentős forrásokat vonnak be adatközponti és fejlesztési beruházásaik finanszírozására. Mivel ezek a cégek viszonylag magas kamatok mellett is hajlandók eladósodni, feljebb húzzák a finanszírozási költségeket a vállalati és az állampapírpiacon egyaránt.

A piaci figyelem középpontjában a jegybankok következő lépései állnak. Az amerikai infláció továbbra is meghaladja a Fed 2 százalékos célját, Kevin Warsh jegybankelnök előző heti szigorú hangvételű nyilatkozatai pedig tovább növelték a kamatemelési várakozásokat. A piac jelenleg már beárazott egy európai kamatemelést a következő hétre, az egy héttel későbbi amerikai emelés valószínűsége 68 százalék.

Az inflációs veszélyeket tovább növeli az olaj drágulása. A Brent hordónkénti ára szerdán újabb 1 százalékkal, 95,61 dollárra emelkedett, miután az előző kereskedési napon közel 6 százalékot erősödött. A tartósan magas energiaárak lassíthatják az infláció mérséklődését, és arra kényszeríthetik a jegybankokat, hogy a vártnál tovább tartsák magasan a kamatokat, vagy újra szigorítsák a monetáris kondíciókat.

A magasabb állampapírhozamok hatása túlmutat a kötvénypiacokon. Az állampapírok hozamai számos pénzügyi eszköz árazásához viszonyítási alapként szolgálnak, ezért emelkedésük megdrágítja a jelzáloghiteleket, a vállalati kölcsönöket és az állami finanszírozást is. Ez szűkíti a háztartások és a vállalatok mozgásterét, és a kormányokat nehéz költségvetési döntések elé állítja.

Címlapkép forrása: Michael Nagle/Bloomberg via Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ