A Miniszterelnökség a 24.hu közérdekű adatigénylésére összesen 55, Orbán Viktor volt miniszterelnök által aláírt, úgynevezett 2000-es nem nyilvános kormányhatározatot adott ki, miközben a felülvizsgálat után további 28 határozat továbbra is titokban maradt.

Súlyos jogszabálysértés a közpénzek elrejtése

A döntési mechanizmus a jogi szakértők szerint súlyos visszaélésekre adott lehetőséget. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója hangsúlyozta, hogy a gyakorlat kifejezetten törvénysértő volt. A kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében ugyanis a költségvetési átcsoportosításokról és a közpénzek elosztásáról szóló határozatokat kötelező lenne a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozni. A kabinet így még a saját maga által alkotott szabályokat sem tartotta be, amikor a közpénzek sorsáról kizárólag a miniszterek, a kormányülések állandó résztvevői és a közigazgatási államtitkárok jelenlétében, zárt ajtók mögött határozott.

Milliárdok a kedvezményezett cégeknek és alapítványoknak

A titkos határozatok jelentős része közvetlen céges támogatásokról szól. Összesen 16 kiválasztott vállalkozás részesült 47 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásban. A legnagyobb összegeket a Vajda-Papír Kft. dunaföldvári beruházása (11,5 milliárd szerzett forint) és a Rosenberger-csoport vidéki kapacitásbővítései (14 milliárd forint) kapták. Bár az ilyen jellegű támogatásokat a külügyi tárca rendszerint nyilvános sajtótájékoztatókon jelenti be, ezeket a tételeket mégis nem nyilvános határozatokba rejtették. Ugyancsak jelentős forráshoz jutott a Szijjártó Péter munkatársai által vezetett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEKVA), amely 6,2 milliárd forintot kapott határon túli ingatlanvásárlási céljaira (ezt az alapítványt a kormányváltás után végül megszüntették, vagyonát pedig visszavette az állam).

Kulturális források és brüsszeli ingatlanvásárlás

A költségvetési átcsoportosítások a kulturális és az ingatlanágazatot is mélyen érintették. Egy januári határozattal 324 kulturális szervezet között osztottak szét bértámogatás címen forrásokat, ahol a legnagyobb összegeket a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (706 millió forint), a Művészetek Palotája (435 millió forint), a Városligeti Zrt. (411 millió forint) és a Lezsák Sándorhoz köthető Népfőiskola Alapítvány (325 millió forint) kapták. Emellett ingatlanvásárlásokról is születtek döntések: 308 millió forinttal támogatták a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház felvidéki misszióját, valamint bruttó 7,2 milliárd forintot szántak egy brüsszeli, háromszintes épület megvételére a Magyarország Ház szomszédságában, bár ez utóbbi adásvétel végül meghiúsult.

NER-es kötvények és hídépítés Mohácson

A pénzosztás kiterjedt a gazdasági holdudvar megsegítésére és a nagyberuházásokra is. Két NER-es cég mintegy 500 millió eurós (közel 200 milliárd forintos) kötvényügyletéhez bevonták az Eximbankot, és a kormány készfizető kezességet vállalt rájuk. Mohács térsége kétszer is szerepelt a dokumentumokban: a mohácsi csata 500. évfordulójára 510 millió forintot, míg a mohácsi Duna-híd építésére 76 milliárd forintot csoportosítottak át a magyar-román határnál épülő M49-es gyorsforgalmi út terhére. Ezt a beruházást a választásokat követően Vitézy Dávid közlekedési miniszter azonnal felülvizsgálat alá vonta.

Elhallgatott gyermekvédelmi és rendvédelmi pluszpénzek

Meglepő módon a kabinet még olyan, egyébként pozitív megítélésű területek támogatását is titkolta, mint a gyermekvédelem vagy a rendvédelem. Esztergomban és Zalaegerszegen 48 új csecsemőotthoni férőhelyre 1 milliárd forintot, a javítóintézeti rendszerre pedig 4,1 milliárd forintot szántak. A titkos határozatok címéből az is kiderült, mekkora forráshiánnyal küzdött a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem: a működőképességük fenntartására 8,2, illetve 10 milliárd feltétlen pluszpénzt kellett biztosítani. Mindezek mellett a sportágazatban a MotoGP és SuperBike versenyekre 8,6 milliárdot, a 2028-as Maccabi Játékokra pedig 7,4 milliárd forintot különítettek el.

Gyorsított kifizetések a vereség után

A folyamat betetőzése közvetlenül a választási vereség után történt. Orbán Viktor az egyik utolsó nem nyilvános határozatban arra utasította a minisztereket, hogy a kormányzati átadás előtt pörgessék fel a kifizetéseket, és tegyenek meg mindent a már vállalt kötelezettségek azonnali és teljes körű pénzügyi rendezése érdekében.