A problémára Litkai Gergely humorista és környezetvédő hívta fel a figyelmet, aki lakossági bejelentések alapján fotókkal illusztrálva mutatta be az illegális minigátat a Toka-patakon. A helyszínen talált szivattyúk és tömlők által duzzasztott szakasz miatt a patak alsó mederrésze teljesen kiszáradt, elpusztítva az ott élő vízi élőlényeket. Bár ezt a gátat a hatóságok jelenlétében végül elbontották, a másnapi lakossági és vízügyi bejárás során újabb illegális kőtorlaszokat találtak a mederben – írta a 444.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) megerősítette, hogy a környéken senkinek sem adtak ki vízkivételi engedélyt, így minden ilyen jellegű lakossági locsolás és szivattyúzás törvénytelen. Ennek ellenére a helyiek körében ez régóta rossz beidegződésként működik.

Horányi Tibor, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének alelnöke kifejtette: „Azt gondolják, hogy ott fut mögöttük a patak, úgyhogy nyugodtan szivattyúzhatnak belőle. Ez évekig működött is, de manapság nem működik. És egyébként is, a dolog illegális”

Nehéz a tetten érés, a hódok gátjait már megőrzik

A bejárások során a természetvédők verbális agresszióval is találkoztak a feltételezett víztolvajok részéről. Annak ellenére, hogy a földeken látszódtak az öntözőberendezések és a rendszeres locsolás nyomai, a büntetőeljárások indítása rendkívül nehéz, mivel a vízügy csak közvetlen tetten érés esetén tud intézkedni. Ekkor is csupán jegyzőkönyvet vesznek fel, a tényleges bírságolás már a kormányhivatal hatáskörébe tartozik.

Érdekesség, hogy a vízügy – a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve – a kisebb, mintegy 40 centiméteres kőgátakat most már nem bontja el automatikusan, mert azok segítik a csekély vízmennyiség helyben tartását. Hasonlóan tekintenek a hódokra is: az állatkert feletti szakaszon két hódgát is támogatja a víz tájban maradását a jelenlegi, szűkös időszakban.