A múlt heti cikkeinkben (a Költségvetési Tanács által megosztott dokumentum, valamint a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján készített saját számításainkat is felhasználva) részletesen feldolgoztuk a költségvetés 2026-os módosításával kapcsolatos nagyképet, a fő folyamatokra és legfontosabb bevételi, kiadási és hiányszámokra fókuszálva. Elemzéseinkben rámutattunk arra, hogy az eredeti (a valóságtól már akkor nyilvánvalóan távol álló) 3600 milliárd forintos költségvetési deficit közel megduplázódik, 6900 milliárd forintra, ESA szemléletben. Azt is kiemeltük, hogy a költségvetés bevételi oldalának felhízása nem azzal függ össze, hogy a fundamentális folyamatok javultak volna a magyar gazdaságban, sőt. A főbb adóbevételi sorok szomorúbb örökölt valóságot rajzolnak ki. Kitértünk arra is, hogy az államadósság emelkedik idén, és hogy a legfontosabb figyelmeztető jel: a kamatkiadások nélkül számolt elsődleges hiány idén 3,6%-ra emelkedik. Ezekből a cikkeinkből azt is megtudták olvasóink már a múlt héten, hogy a Tisza-kormány egyes intézkedései milyen hatással járnak az idei költségvetési egyenlegre, és hogyan áll össze a 700 milliárdos egyenlegjavítási terv. Ezekhez ajánljuk alábbi cikkeinket:

A nagykép átfogó múlt heti bemutatása után úgy döntöttünk, hogy a tényleges törvénymódosító javaslat benyújtása után a 125 oldalas dokumentumból a legérdekesebb elemeket mutatjuk be új elemző cikkeinkben, mert ezek legalább annyira felfedik a kormány valódi gazdaságpolitikai szándékait, mint az általános irányok, és fő számok. Így tettünk elsőként az egészségügyi kiadások idei módosításának témájával, amit ebben a cikkünkben dolgoztunk fel, és arra jutottunk, hogy 2026-ban még nincs nyoma a plusz 500 milliárd forintnak, amit a kormány és kormánypárt ígért még korábban az állami egészségügy számára.

Amire viszont van 500 milliárd forint

Ebben a cikkünkben pedig annak járunk utána, hogy a 2026-os költségvetés módosításának Tisza-kormány által bevezetett egyik legnagyobb újítása miről is szól, vagyis

mit tud az első ránézésre gigantikus, 500 milliárd forintos Havária Alap.

Azt már csak érdekességképp jegyezzük meg, hogy ez épp akkora összeg, mint amekkora összeget a kormány korábban pluszban megígért éves szinten a magyar egészségügynek.

A kormány már a javaslat legelején kimondja: "a számos ponton terhelt örökség, továbbá az aszály és az energiaválság miatt szükséges egy 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása". 

"Ennek a hatását azonban a pazarlást és a közpénzek eltulajdonítását felváltó felelős gazdálkodás ellensúlyozni tudja. Miközben az Orbán-kormány rengeteg pénzt költött ésszerűtlenül és kevesek gazdagodását szolgálva, számos szükséges beruházás nem valósult meg az elmúlt években. Ezért az örökségnek nemcsak a magas hiány és a növekvő államadósság a része, hanem az elavult, sebezhető energetikai, közlekedési, vízgazdálkodási infrastruktúra is, amire szükséges költeni" - részletezi a törvénymódosító.

Majd azt is kifejtik (kiemelés tőlünk - a szerk.), hogy "az országot sújtó rendkívüli aszályhelyzet és az örökölt energiakrízis kezelésére, valamint egyéb előre nem látható kiadásokra a kormány létrehozza a Havária Alapot 500 milliárd forintos összeggel". Majd úgy folytatja a kormány: az Alap rendeltetése, hogy egyrészt elkülönített fedezetet biztosítson két, egymást erősítő hatás költségvetési következményeinek a kezelésére. "Az idei szárazság az ország csaknem teljes területét érinti, és ez a vízhiány az energiaellátásban is közvetlenül megjelenik. Az előirányzat elkülönítése az átlátható költségvetési tervezést szolgálja. Emellett a Havária Alap egyéb, külső körülmények miatt felmerülő nem tervezett kiadások fedezetéül is szolgál" - teszik hozzá.

Egy másik ponton a dokumentumból kiderül: "a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 46. cím, 5. Havária Alap alcím biztosít fedezetet a rendkívüli időjárási viszonyok, az energiakrízis vagy egyéb, előre nem látható ok miatti kiadási többletekre".

Fontos szabály, hogy az alapból nyilvános határozatban átcsoportosíthat, ez tulajdonképpen a felhasználása.

A gazdasági környezetet bemutató résznél a kormány arról is szól a Havária Alap kapcsán, hogy az idei szárazság az ország csaknem teljes területét érinti, és ugyanez a vízhiány az energiaellátásban is közvetlenül megjelenik. "A folyók rekordalacsony vízállása miatt a hazai villamosenergia-termelés kieső mennyiségét drágább forrásokból kell pótolni, ami a költségvetés kiadásait és osztalékbevételeit is érintheti. Emellett a Havária Alap egyéb, külső körülmények miatt felmerülő nem tervezett kiadások fedezetéül is szolgál" - olvasható a javaslatban.

Arról, hogy hogyan és milyen csatornákon is hat a Paksi Atomerőmű leállása a magyar gazdaságra, ebben az elemzésünkben írtunk:

Mit is üzen ez a Havária Alap?

A Havária Alappal a kormány saját magának adott egy jelentős rugalmasságot az idei költségvetésben, szándékosan írtunk rugalmasságot és nem csak mozgásteret. Ugyanis ez az 500 milliárd forint kvázi plusz szabad tartalék és meglehetősen szabadon rendelkezhet e felett az új kormány. A kabinet ugyanis felhatalmazást adott magának a költségvetési módosításban arra, hogy ne csak aszály- és energetikai ügyek miatt "vegyen ki" ebből az alapból, hanem gyakorlatilag minden egyéb, előre nem látható okból kifolyólag.

Ennek az új alapnak lehet pozitív olvasata, hogy a kormány felkészült a legrosszabbra is (mármint ami az energiakrízist és aszályválságot jelenti), és lényegében egy ütközőzónát alakított ki a költségvetésben. És az is kaphat egy kedvező megítélést elemzői körökben, ahogyan ezt az alapot létrehozta a kormány: ezt az 500 milliárd forintos extra kiadást ugyanis ellentételezte is a már eddig megvalósított 400 milliárd forintos "megtakarításnak" köszönhetően, valamint a kilátásba helyezett extra 300 milliárd forintos befizetés nyomán, amit a költségvetési szerveknek írt elő a kormány az év hátralévő részében. Bár ezen pozitív olvasat fényéből elvesz, hogy nem ismert még a 300 milliárd forint részletes tartalma. Amikor arról érdeklődtek elemzők a Pénzügyminisztériumnál a múlt heti háttérbeszélgetésen, hogy miért ilyen nagy ez a tartalék, akkor a krízishelyzetet hozták fel indoklásként (a PM becslése szerint Paks leállása havonta 50-95 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést), ami összefügg azzal is, hogy az előző kormány elmulasztott számtalan infrastrukturális beruházást, melynek következményeit most fizeti meg az ország.

Lehet ugyanakkor egy másik olvasata is az alap létrehozásának, amit leginkább a jelentős mérete táplál (a GDP 0,54%-a, a módosított pénzforgalmi hiány 7%-ára rúg). A mérete és a felhasználási módja ugyanis azt üzeni, hogy ez nemcsak egy technikai kiadási sor a büdzsében, hanem az új költségvetési politika egyik fontos eszköze.

És ebből adódik a következő kérdés: vajon mire fogja használni ezt a kormány. Ez azért is nagyon fontos, mert

megítélésünk szerint a kormány Havária Alaphoz való hozzáállása, magatartása adhat konkrét jelzést arról, hogy a gyakorlatban milyen fiskális politikát űz az új kormány.

Kármán András pénzügyminiszter a Portfolio kérdésére a múlt heti háttérbeszélgetésen kifejtette, hogy ha nem lesz szükség a teljes alap felhasználására, akkor kisebb lehet idén a költségvetési hiány 7,5%-nál.

És a Havária Alap esetében ez az igazi kulcsmondat.

Éppen ezért nagyon érdekes lesz azt látni, hogy a kormány a következő hetekben, hónapokban pontosan milyen célokra is vesz ki milliárdokat ebből az alapból (mennyire használja ezt a lehetőséget rugalmasan), és ha láthatóan abban a szerencsés helyzetben lesz, hogy az energiakrízis okozta költségvetési költségek alacsonyabb összeget vonnának ki az alapból, akkor a "bent maradó" milliárdoknak mi lesz a sorsa az év vége felé: elkölti, vagy sem. Megjelennek-e a korábbi fiskális politika mintázatai, nevezetesen: az év utolsó napjára időzített, közlönyben kihirdetett kormányhatározatok, amivel az utolsó pillanatban gyakorlatilag bármilyen célra szabadon költ a kormány. Vagy nem költi el az így bent maradó összegeket a kormány, ezzel is javítva az idei költségvetés egyenlegét, és ezzel is azt üzenve a külső megfigyelőknek, hogy ez bizony már távolról sem az a fiskális alkoholista magatartás, ami az előző kormányt jellemezte. Ezáltal pedig a piaci szereplők, finanszírozók, hitelminősítők az új kormány fiskális politikájáról eddig kiállított kiváló bizonyítványt még biztosabbnak tarthatják. Az új költségvetési politika egyfajta gyakorlati tesztje is lehet ez (nyilván emellett ebből a szempontból szintén nagyon fontos próba lesz az októberben érkező 2027-es költségvetés és az új középtávú fiskális hiánypálya).

A mintázatok jelentőségéről és az új gazdaságpolitika hitelességéről ebben az elemzésében írt Madár István vezető elemzőnk:

Érdemes azt is megemlíteni, hogy az alapból szabadon csoportosíthat át a kormány (ahogyan tette azt az előző kormány a hasonló alapokkal, lásd Rezsivédelmi Alap), de nyilvánosságra kell hoznia a határozatát. Ez egy fontos garancia (ahogyan arra a Költségvetési Tanács is rámutatott véleményében), de a parlament ezen összegről nem dönt, nem határozza meg a részletes céljait, nem szavaz a tételes felhasználásról. Az előző kormány is rendszeresen kapott emiatt kritikát a szakmai közegből és az ellenzéki pártoktól.

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök (b5), Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese (b3), Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetője (b2) és Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred parancsnoka (b) a paksi atomerőműnél épülő fenékküszöb építéséről és a védelmi munkákról tartott sajtóbejáráson Dunaszentbenedeknél 2026. augusztus 23-án. Forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor