A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság nevet viselő parlamenti bizottság létrehozásáról – négy másik vizsgálóbizottsággal együtt – május végén, a Tisza-frakció kezdeményezésére döntött az Országgyűlés.

Később megszavazták az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló javaslatot is, amely pénzbüntetés terhe mellett, sőt szükség esetén elővezetéssel érné el az érintettek megjelenését a vizsgálóbizottságok ülésein.

A kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság tagjai:

• Schummer Orsolya (Tisza) a bizottság elnöke,
• Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke,
• Novák Előd (Mi Hazánk), a bizottság alelnöke,
• Borics Mihály (Tisza),
• Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza),
• Máthé Zsuzsa (KDNP).

A bizottság szerdán tartja alakuló ülését, amelynek napirendjén az ügyrend és a munkaterv megvitatása, lehetőség szerinti elfogadása, valamint a vizsgálathoz szükséges iratok körének előzetes meghatározása szerepel.

Az ügy, ami Novák Katalin és Varga Judit közéleti visszavonulásához vezetett

Magyar Péter májusban több dokumentumot is nyilvánosságra hozott az ügyről, ami Novák Katalin köztársasági elnöki pozícióról történt lemondásához, valamint Varga Judit közéleti visszavonulásához vezetett. A bicskei gyermekotthon pedofilügyéről itt olvashat bővebben. Magyar Péter a kegyelmi ügy kirobbanása után vállalt ellenzéki politikai szerepet.

A miniszterelnök által bemutatott dokumentumok szerint Varga Judit több esetben sem javasolta K. Endre kegyelmi kérvényének aláírását, ám valamilyen okból kifolyólag az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin mégis támogatta azt, amit később ellenjegyzett Varga Judit.

Magyar Péter többször is arra szólította fel az előző köztársasági elnököt Sulyok Tamást, hogy tegye közzé a Sándor-palota kegyelmi üggyel kapcsolatos dokumentumait. Sulyok Tamás ennek eleget tett, így derült ki, hogy Novák Katalin közvetlen munkatársai sem javasolták a kegyelem megadását.

(Borítókép: Novák Katalin lemond az államfői tisztségről 2024. február 10-én. Fotó: Sándor-palota / MTI)