Komoly feszültséget okozott a Tisza táborában Unger Anna megválasztása, a vita azonban már túlmutat az NVVH új elnökének személyén, és az elszámoltatással kapcsolatos növekvő türelmetlenséget is jelzi. Az elemző szerint a Tisza Párt jelenleg még magas támogatottságát több szakpolitikai probléma, a gazdasági bizalom romlása és egyes miniszterek teljesítménye is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A Pillanatkép állandó elemzőjétől, Nagy Attila Tibortól ezúttal azt kérdeztük, milyen rövid és hosszú távú politikai következményekkel járhat a Tisza-kormány számára az Unger Anna megválasztása körül kialakult vita, és miként befolyásolhatja a kormány viszonyát saját szavazótáborával. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy gyorsan elülő konfliktusról van-e szó, vagy olyan ügyről, amely tartósan erodálhatja a kormány iránti bizalmat, különös tekintettel arra, hogy az elszámoltatás a Tisza egyik meghatározó politikai ígérete volt. Az elemzőt arról is kérdeztük, mit mutat Magyar Péter konfliktuskezeléséről az elégedetlenségre adott reakciója, és hogyan értékelhető ebben a helyzetben Unger Anna kommunikációja.

Az Országgyűlés augusztus 28-án választotta meg Unger Anna politológust a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének. A döntés komoly felháborodást váltott ki a Tisza táborában, sokan ugyanis inkább Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját támogatták volna a tisztségre. A Tisza ugyanakkor kiállt a döntés mellett, Magyar Péter pedig a kormány részéről egy Facebook-bejegyzésben zárta le a vitát. Leszögezte, soha nem vállalták, hogy minden vezetői pozíció betöltéséről a közvéleménnyel szavaztatják meg a jelölteket. A miniszterelnök szerint ha mindig a közvélemény döntene a kinevezésekről, a jogszabályokról, a költségvetésről vagy az adókról, az ország kormányozhatatlanná válna. „Tudomásul kell venni mindenkinek (nekünk is), hogy nem mindig a legnépszerűbb döntés a jó döntés” – tette hozzá. Bejegyzése végén továbbá úgy fogalmazott:

Természetesen ha valaki a 110 napos kormányzásunk eredményei mellett egy neki nem tetsző személyi döntés miatt eltávolodik a TISZA-tól, ehhez is szíve joga van. Mi viszont semmilyen nyomásra nem fogunk engedni sem az eskünkből, sem a vállalásainkból.

Repedések jelentek meg a Tisza táborában

„Súlyos összezördülésként” értékelte Nagy Attila Tibor az Indexnek a Magyar Péter és az Unger Anna megválasztása miatt csalódott tiszás kommentelők között kialakult helyzetet. Az elemző rámutatott, a miniszterelnök vasárnap délután közzétett hosszabb Facebook-posztjában egyértelművé tette, hogy nem kíván teret engedni azoknak a kommentelőknek és véleményformálóknak, akik kívülről próbálják befolyásolni a kormánytöbbség politikáját. Magyar Péter ezzel világos határt húzott: miként Unger Anna esetében, úgy a jövőben sem a kommentelők véleménye alapján dől el, kik kerülnek fontos tisztségekbe.

Ez bizony már keményebb, határozottabb fellépés annál, mint amilyen Magyar Pétert még a kormány megalakulása előtt, Rubovszky Rita vagy Melléthei-Barna Márton esetében jellemezte, akiknek miniszteri jelöléséről a közvélemény nyomására mondott le

– vélekedett Nagy Attila Tibor.

Úgy látja, számos tiszás – legalábbis magát annak valló – kommentelő bizalma megingott Magyar Péterben, egyelőre azonban kérdéses, hogy mindez a Tisza Párt tartós és jelentős népszerűségvesztéséhez vezet-e.

„A csalódott tiszás hozzászólók – még ha több ezren vannak is – a magyarországi lakcímmel rendelkező 7,8 millió választópolgárnak csupán töredékét jelentik. A jelentőségüket mégsem szabad lebecsülni, mivel az internetes reakciók szélesebb körű hangulatváltozás előjelei is lehetnek” – jegyezte meg Nagy Attila Tibor.

Emlékeztetett arra, hogy 2024-ben a kormányellenes közhangulat erősödését az Orbán Viktor akkori miniszterelnök Facebook-oldalán megjelenő kritikus hozzászólások számának növekedése is jelezte.

Az akkor megjelenő vélemények már olyan politikai légkört tükröztek, amelyben egyre több választó kívánta a kormány távozását.

Nagy Attila Tibor szerint éppen ezért a mostani reakciókat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Hozzátette, Magyar Péter komolyan is vette a számára kedvezőtlenül alakuló helyzetet. Múlt hét pénteken több alkalommal reagált az Unger Anna megválasztása miatt kialakult felháborodásra, és hozzászólókkal, valamint véleményformálókkal – köztük Molnár Áron színésszel – is vitába szállt a Facebookon. Vasárnap kora délután aztán egy hosszabb bejegyzésben részletesen visszautasította az NVVH vezetőjének megszavazását ért kritikákat.

Az elemző úgy látja, azóta mérséklődött a konfliktus intenzitása, Magyar Péter Facebook-oldalán már kevesebb a miniszterelnököt támadó hozzászólás olvasható. Ebből azonban szerinte még nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Az enyhülés mögött a csalódott tiszás kommentelők átmeneti passzivitása, illetve egyes kritikus hozzászólások törlése is állhat.

Nagy Attila Tibor megemlítette, hogy augusztus 29-én délelőtt, a mohácsi megemlékezést beharangozó poszt alatt az egyik hozzászóló azt kérdezte, miért törlik az Unger Anna megválasztását kifogásoló kommenteket. Magyar Péter erre úgy válaszolt, hogy „ez egy megemlékező poszt és itt semmi helye nincs vállalhatatlan stílusú kommentnek”.

Fogytán a türelem a Tisza szavazóinál

Az elemző szerint a Tisza táborán belül kialakult repedés nem kizárólag az Unger Anna körüli ügy következménye. Július–augusztus óta ugyanis egyre nagyobb türelmetlenség érzékelhető a kormánypárti szavazók körében amiatt, hogy az előző Orbán-rendszer vezetőinek és a hozzájuk közel álló nagyvállalkozóknak a megígért büntetőjogi felelősségre vonása egyelőre elmaradt.

Nem önmagában Unger Anna megválasztása a probléma, hanem az elszámoltatás lassúnak vélt üteme miatt kialakult türelmetlenség és elégedetlenség. Sokan úgy érzik, Unger megválasztása valójában megalkuvást jelent a letűnt Fidesz-rendszer »bűnöseivel«. A kritikusok pedig azzal érvelnek, hogy Unger Annának nincs megfelelő jogi végzettsége és bűnüldözési tapasztalata

– fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Mivel az NVVH elnökének megválasztása körüli felháborodás jóval nagyobb, mint korábban a Polgár Judit-ügy esetében volt, az elemző úgy véli, a következmények sem múlnak el néhány nap alatt. „Akik csalódottságuk miatt most elfordultak a Tisza Párttól és Magyar Pétertől, azokat aligha győzik meg a miniszterelnök vasárnapi Facebook-posztjában megfogalmazott, a vitát a maga részéről lezáró, kategorikus és empátiát nem mutató szavak” – mondta Nagy Attila Tibor.

Az elemző szerint már az Országgyűlés ülésein is megmutatkozott, hogy Magyar Péternek nem tartozik az erősségei közé a konfliktusok enyhítése. Ezúttal azonban saját támogatói egy részével került szembe, és az új helyzetet sem sikerült úgy rendeznie, hogy az megnyugtassa az elégedetleneket. Nagy Attila Tibor úgy véli, mindez a miniszterelnöki munkájára nézve sem biztató, amennyiben a következő hónapokban nem változtat a stílusán, és nem törekszik békésebb, higgadtabb kommunikációra.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kommunikációs kármentés már megkezdődött. Unger Anna, az NVVH frissen megválasztott elnökeként néhány nap alatt több interjút is adott, méghozzá olyan médiumoknak, amelyek inkább a jelenlegi kormányzathoz közel állónak tekinthetőek. A Telexnek és az RTL-nek, valamint Magyar Péter öccse portáljának, a Kontrollnak is beszélt a felálló hivatal működéséről.

Az elemző szerint ezeknek a médiaszerepléseknek a célja a tájékoztatáson túl a kedélyek csillapítása is lehetett. Az interjúk meggyőző erejét azonban csökkentette, hogy Unger Anna több konkrét kérdésre sem adhatott érdemi választ, mivel a részletek nyilvánosságra hozatala veszélyeztethette volna a jövőbeli eljárások eredményességét.

Szakpolitikai gondok is fenyegetik az új kormányt

Nagy Attila Tibor úgy látja, az elszámoltatás és az Unger Anna-ügy mellett több szakpolitikai probléma, valamint egyes miniszterek gyenge vagy mérsékelt teljesítménye is kedvezőtlenül befolyásolhatja a Tisza Párt jelenleg még magasan mért népszerűségét.

A szakpolitikai problémák közé sorolta a gazdasági bizalom romlását, amelyet szerinte a GKI-index alakulása is jelez. Az oktatás területén úgy látja, egyelőre elsősorban ígéretek hangzottak el, jelentős változtatásokra azonban még nem került sor.

Az elemző szerint a kormány maga előtt görgeti a települési önkormányzatok pénzügyi problémáit, Budapest nehéz anyagi helyzetével pedig – legalábbis a nyilvánosság előtt – a nyár végéig nem foglalkozott érdemben. Úgy véli, a korábban megígért gyógyszeráfa-csökkentés és az iskoláztatási támogatás bevezetése is felemás módon valósult meg. Utóbbinál arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredetileg ígért 700 ezer fő helyett végül csak 400 ezren váltak jogosulttá a támogatásra.

További kockázatként említette a nemzetközi válságok gazdasági következményeit. Megítélése szerint a Hormuzi-szoros körül kialakult patthelyzethez hasonló konfliktusok az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethetnek. Arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben a Tisza-kormány nem tud megfelelő viszonyt kialakítani az orosz vezetéssel, idővel annak a veszélye is felvetődhet, hogy Oroszország korlátozza az energiaszállításokat.

Nagy Attila Tibor felidézte azt is, hogy Kapitány István miniszter a napokban, az Országgyűlés ülésén nem adott érdemi választ arra az ellenzéki kérdésre, miként pótolja majd Magyarország 2027-től az Európai Unió döntése nyomán kieső orosz kőolaj- és földgázmennyiséget. Az elemző szerint ez azért is lényeges kérdés, mert Magyarország energiaellátásának külső függősége még hosszabb ideig jelentős maradhat.

Biztatónak tartja ugyanakkor, hogy a kormány saját közlése szerint augusztus 31-ig minden szükséges feltételt teljesített az uniós források kifizetéséhez. Az ezekből finanszírozott beruházások gazdasági hatása azonban várhatóan csak később jelentkezhet. Nagy Attila Tibor szerint a kormány számára kedvező jelzés lenne, ha az Európai Unió az év utolsó hónapjaiban valóban jelentős összegeket folyósítana Magyarországnak.