Vitézy Dávid bejegyzésében kijelentette: a kirívó szabálysértéseknek valódi következményekkel kell járniuk. Kiemelte, hogy a járműelkobzás már több európai országban létezik mint jogkövetkezmény. „A vita valójában nem az autókról, hanem a szabályosan közlekedők életének és biztonságának védelméről szól. Erről is elmondhatjátok a véleményeteket a közlekedésbiztonsági párbeszéd során!” – tette hozzá, utalva arra a kérdőívre, amelyet Magyar Péter is megemlített a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

Társadalmi egyeztetés folyik a közlekedésbiztonságról

A közlekedési és beruházási miniszter csütörtök délután rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Árpád híd pesti hídfőjénél, ahol a tárca online közlekedésbiztonsági kérdőívét mutatta be. A helyszínválasztás önmagában is beszédes: az Árpád híd az elmúlt évek egyik legismertebb közlekedésbiztonsági ügyének emblematikus pontja.

A kérdőívre adott válaszokat szeptember kilencedikéig várják, utána jogszabályok születnek belőle. Vitézy hangsúlyozta: ez nem a KRESZ átfogó átalakításáról szól – „az is fog majd jönni” –, hanem egy első közlekedésbiztonsági csomagról, amely szabálysértési és büntetőjogi módosításokat is igényel.

A tárcavezető példaként Ausztriát és Svájcot említette, ahol már létezik hasonló jogkövetkezmény. Többször is hangsúlyozta, hogy a szigorú intézkedés csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel, nem pedig kisebb sebességtúllépéseknél. A felvetés célja a szabályosan közlekedő gyalogosok és kerékpárosok, illetve azok megóvása, akik betartják a sebességkorlátokat.

Mik a kérdések?

A miniszter a sajtótájékoztatón elmondta, a kérdések között szerepel az illegális versenyzés kapcsán az, hogy lehet-e az elkövetőt szabadságvesztéssel büntetni, lehet-e szigorúbb büntetéssel sújtani azt, aki utcai autóversenyzés miatt balesetet okoz, lehet-e ez súlyosító körülmény.

Ne csak szabálysértés legyen, hanem kifejezetten a Büntető törvénykönyv alatt lehessen büntetéssel, szabadságvesztéssel sújtani

– fogalmazott Vitézy Dávid.

A kérdőívben az is felmerült, hogy támogatnák-e a magyarok a progresszív bírságok bevezetését, vagyis azt, hogy a jövedelmi helyzettől és az autó értékétől függően változzon-e a bírság mértéke a kirívó közeledési esetekben.

Emellett az objektív felelősség elvének kibővítése is felmerült. A miniszter megjegyezte: a kérdőívben napirendre került az a kérdés, hogy ezt a típusú szankciót kiterjesszék azokra az esetekre is, ha az autós mást a közelkedésében megzavar, legyen az a buszsávban közlekedés vagy az, ha a tiltás ellenére szabálytalanul megáll.

Nem az a célunk a javaslatcsomaggal, hogy növeljük az állam bevételeit. Az a cél, hogy életeket mentsünk

– szögezte le a tárcavezető. Kérdés a visszaeső gyorshajtók szigorúbb büntetése, illetve az is, hogy átlagsebesség-mérés alapján bírságoljanak-e a jövőben.

Mi a helyzet az elektromos rollerekkel?

A kérdőív másik nagy témája az elektromos rollerek kérdésköre, amellyel kapcsolatban Vitézy szerint gyors beavatkozás szükséges. Itt arról kérdezik a kitöltőket, hogy bevezessék-e a 25 kilométeres sebességkorlátot, a fejvédőt kötelezővé tegyék-e, illetve legyen-e életkori korlát az elektromos rollerek vonatkozásában.

Vitézy Dávid a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a városi rollerezésnek rengeteg gócpontja van, szükség van arányosságra, mert sokan használják ezt a környezetkímélő eszközt, és „nem tiltáspártiak”.

A miniszter az Indexnek válaszolva elmondta, hogy a kérdőívben szereplő szabályozási területeket mennyire kezelik egy időben. Eszerint a javaslatok várhatóan ősszel kerülnek a kormány elé. Vitézy Dávid szerint két ütemben szeretnének a közlekedésbiztonság érdekében előrelépni: az első ütem a nyilvános társadalmi egyeztetés a gyors intézkedésekről, a teljes KRESZ első tervezete pedig valamikor ősszel jöhet ki.

A tárcavezető megjegyezte, hogy Lázár János ezekre a kérdésekre az Árpád hídi balesetet követően, 2023-ban ígért azonnali lépést. „De nem történt semmi” –, ezért gyorsan szeretnének lépni.

(Borítókép: Vitézy Dávid 2026. július 17-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)