GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 01. 2 percnyi olvasás
Újabb akadály gördülhet Észak-Macedónia elé.
Észak-Macedónia uniós csatlakozása évek óta a Bulgáriával fennálló vita miatt akadozik, Szófia pedig a 2022-es kompromisszum alapján többek között azt várja, hogy Szkopje alkotmányban ismerje el a bolgár kisebbséget. Bulgária most újabb okot találhatott arra, hogy akadályozza Észak-Macedónia uniós csatlakozását, ezúttal egyetlen büntetőper áll a középpontban, amely hétfőn folytatódott a keleti fekvésű Kocani városában – írja az Euractiv.
Az ügyész az ülés elnapolását kérte arra hivatkozva, hogy a tárgyalóterem túl kicsi. A bolgár közszolgálati műsorszolgáltató, a BNT arról számolt be, hogy kifogásolta azoknak a külső személyeknek a jelenlétét is, akik Bulgáriából érkeztek. A bíróság elutasította az elnapolási kérelmet, és úgy oldotta meg a helyhiányt, hogy néhány hozzátartozót és bolgár ügyvédet megkért a terem elhagyására.
A vádlottak padján Iva Mihajlova ült, aki bolgár és macedón állampolgársággal is rendelkezik. Súlyos közlekedésbiztonsági szabálysértésekkel vádolják egy tavaly októberi baleset miatt, amelyben egy férfi életét vesztette.
Mihajlova súlyosan megsérült, a bíróság pedig már a balesetet követő napon lefoglalta mindkét útlevelét. Elmondása szerint nyolc alkalommal kérelmezte, hogy Bulgáriába utazhasson kezelés céljából, de valamennyi kérelmét elutasították.
„Fizikailag napról napra egyre rosszabbul érzem magam” – mondta újságíróknak a bíróság épülete előtt. Augusztus 13-án Bulgária európai parlamenti képviselői arra kérték az Európai Bizottságot, hogy az ügyet vegye fel az Észak-Macedónia uniós csatlakozási folyamatának jogállamisági monitoringjába.
Bár választ egyelőre nem kaptak, a Bizottság egyik szóvivője azt mondta, hogy az intézmény egyes konkrét ügyeket is nyomon követ
„amennyiben ezek hozzájárulhatnak az igazságszolgáltatás működésének és az ország jogállamiságának szélesebb körű, rendszerszintű értékeléséhez”.
A Bizottság következő, Észak-Macedóniáról szóló bővítési jelentése ősszel esedékes, ám sem ez a jelentés, sem a jogállamisági monitoring nem képes önmagában megakadályozni az ország csatlakozását.
A vétó lehetősége az Európai Unió Tanácsának kezében van, ahol a csatlakozási eljárás egyhangú döntéshozatallal halad előre.
Bulgária ezt a lehetőséget már korábban is felhasználta annak kikényszerítésére, hogy Észak-Macedónia alkotmányában ismerje el az ország bolgár kisebbségét, mint a további uniós integráció egyik alapvető feltételét. Ezért ha a Bizottság Mihajlova ügyében kritikus megállapításokat tenne, az önmagában nem teremtene új vétólehetőséget. Szófiának azonban további érvet adhatna ahhoz, hogy éljen a már meglévő vétójogával.
Az ügy által felvetett legerősebb jogi kérdés Mihajlova mozgásszabadságának korlátozásával kapcsolatos. Védője, Naser Raufi elmondta, hogy azóta, hogy tavaly október 8-án elrendelték a Mihajlova utazását korlátozó intézkedéseket, a bíróság ezeket egyszer sem vizsgálta felül.
Mindez annak ellenére történt, hogy a macedón büntetőeljárási szabályok szerint az ilyen intézkedéseket kéthavonta felül kell vizsgálni. Hozzátette, hogy a bíróság eddig csak a védelem kérelmei nyomán hozott döntéseket az ügyben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága több alkalommal is kimondta, hogy az utazási tilalmakat minden egyes esetben egyénileg meg kell indokolni, és azokat a bíróságnak saját kezdeményezésére is felül kell vizsgálnia. Nem lehet egyszerűen arra hagyatkozni, hogy az érintett személy maga támadja meg a korlátozást.
Az Észak-macedóniai Bírák Szövetsége azt mondta, hogy a bíróságok civil szervezetek, illetve a Szkopjéban működő EBESZ-misszió általi ellenőrzése „releváns alapot képez az EU által a csatlakozási folyamat keretében végzett értékelésekhez”.
A szervezet hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét „minden olyan eljárásban védeni kell, amelynek célja az igazságszolgáltatás nyomon követése és értékelése”. Magáról a konkrét ügyről azonban nem kívánt nyilatkozni.
Napi