Az Országgyűlés honlapján kedden közzétett javaslat szerint a BÁSZNA Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezésével kapcsolatos átmeneti szabályokkal egészül ki az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvény – írja az MTI.

A javaslat indoklása szerint a BÁSZNA fizetésképtelensége miatt januárban kormányrendelet határozta meg a kárt szenvedett természetes személyek és kisvállalkozások, valamint mikro vállalkozások kártalanításának eljárását, ám ez a háború miatti veszélyhelyzet megszűnése miatt május 14-én hatályát vesztette. Jelenleg nincsenek hatályban azon rendelkezések, amelyek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a felszámolási eljárásba hitelezőként való bejelentkezés tényét, valamint az állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a kárrendezésben részesült károsultaknál hatósági ellenőrzés keretében utólagosan vizsgálhatná. Az adóhatóság számára az utólagos hatósági ellenőrzési jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnését követően is biztosítani kell.

A törvénymódosítás rögzíti továbbá, hogy amennyiben a károsult méltányossági kárrendezést kapott, és emellett a felszámolási eljárás során a követelése megtérült, a megtérült összeget vissza kell fizetni a Magyar Államkincstárnak.

December óta nem tudja kifizetni alkalmazottait a cég

Korábban mi is megírtuk: csődbe ment, december óta nem tudja kifizetni alkalmazottjai a Bászna Gabona Zrt., a rendőrség sikkasztás miatt indított nyomozást. Nem sokkal később letartóztatta a Nyíregyházi Járásbíróság a Bászna Gabona Zrt. csaknem tízmilliárd forintos sikkasztással gyanúsított vezérigazgatóját.

A gyanúsított 2025 márciusa és decembere között több gazdasági társasággal is kötött adásvételi szerződést, de a vevők által rábízott termékek jelentős részét nem teljesítették. Ezzel mintegy 10 milliárd forinttal károsította meg a sértetteket. A Bászna Gabona Zrt. károsultjainak állami kárrendezése február végén lezárult, júniusban pedig elrendelték a felszámolását.