GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 01. 2 percnyi olvasás
Új fegyvert vetne be a kormány a bűnszervezetek elleni fellépésben.
A kormány szélesítené a vagyonelkobzás lehetőségét a Büntető Törvénykönyv frissen benyújtott módosításával, így bizonyos esetekben attól is elkobozható lehet vagyon, aki maga nem követte el a bűncselekményt. A vagyonelkobzás kiterjesztése elsősorban a bűnszervezetekhez köthető, megmagyarázhatatlan módon megszerzett vagyonokat célozná, miközben uniós jogharmonizáció miatt az embercsempészekre vonatkozó szabályokon is változtatnának.
A vagyonelkobzás szabályainak jelentős kiszélesítését tervezi a kormány a Büntető törvénykönyv frissen benyújtott módosításával.
A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy bizonyos esetekben akkor is lehetőség nyílhat a vagyon elvonására, ha az érintett személy maga nem volt a bűncselekmény elkövetője, a vagyona azonban a gyanú szerint bűncselekményből származhat.
A változtatás elsősorban a bűnszervezetekhez köthető vagyonok esetében lehet fontos. A törvény indoklása szerint ilyen helyzet állhat elő például akkor, ha valaki egy bűnszervezet résztvevőjétől szerez vagyont. Ilyenkor nem feltétlenül bizonyítható kétséget kizáróan, hogy maga az adott vagyontárgy közvetlenül bűncselekményből származik.
A jogalkotó szerint ugyanakkor más körülmények együtt már megalapozhatják a vagyon eredetének vizsgálatát. Ilyen lehet a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle történő vagyonszerzés, valamint az ezekkel összefüggő, megmagyarázhatatlan és ismeretlen forrásból származó jelentős gazdagodás.
A javaslat indoklása szerint ezekben az esetekben megfordítható a bizonyítási teher: vagyis az érintettnek kellhet igazolnia, hogy a jelentős vagyongyarapodása jogszerű forrásból származik. A cél egyértelmű: ne lehessen egyszerűen kimenteni vagy elrejteni a bűnszervezetekhez kapcsolódó vagyont azzal, hogy az végül olyan személyhez kerül, aki közvetlenül nem vett részt a bűncselekményben.
A tervezett módosítás egy másik területen is szigorít. Elkobozhatóvá válhat az üzletszerűen elkövetett természetkárosítással szerzett vagyon is. Ezzel a jogalkotó nemcsak magát a jogellenes tevékenységet, hanem annak anyagi hasznát is célba venné.
A csomag ugyanakkor nem kizárólag a vagyonelkobzásról szól. Az igazságügyi miniszter kezdeményezte a büntetőeljárási törvény külföldi embercsempészekre vonatkozó egyes szabályainak hatályon kívül helyezését is.
Erre azért van szükség, mert az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a tavaly elfogadott szabályozás miatt. A jelenlegi rendelkezések alapján az ügyészség felfüggesztheti az embercsempészet miatt indult eljárást, ha a gyanúsított vállalja, hogy a határozat közlésétől számított 72 órán belül elhagyja Magyarország területét.
A frissen benyújtott módosítások tehát két irányban is változást hoznának:
egyfelől az uniós joggal való összhang megteremtése miatt visszavágnának bizonyos, az embercsempészekre vonatkozó szabályokat;
másfelől jelentősen szélesítenék az állam lehetőségét a bűncselekményekből származó vagyon elvonására.
A javaslatra Magyar Péter is reagált. A Tisza Párt elnöke közösségi oldalán úgy értékelte:
Tágítjuk a vagyonelkobzás lehetőségét,
majd azt írta, hogy a jövőben attól is lefoglalhatnak vagyontárgyakat, aki maga nem vett részt bűncselekményben, de a vagyon feltehetően abból származott.
A módosítás így a büntetőjogi fellépés egyik fontos elemét helyezheti új alapokra: a hatóságoknak nemcsak azt kell vizsgálniuk, ki követte el a bűncselekményt, hanem azt is, hová került az abból származó vagyon.
Szétszedik a TISZA és Magyar Péter sikerkommunikációját a „hazahozott" uniós pénzekről a Facebookon, már Forsthoffer Ágnes is beszólt a miniszterelnöknek
Ismét elégedetlen kommentelők hada jelent meg a kormány honlapján. A felhasználók több, a kormányzati intézkedéseket bemutató bejegyzés alatt bírálták élesen a kabinetet. A hozzászólók egy része hiteltelennek tartja a kormány kommunikációját, mások Magyar Péter és a TISZA Párt teljesítetlen ígéreteit kérték számon. Kételyüket a "hazahozott uniós pénzek" kapcsán határozottan visszaigazolja, hogy az Európai Bizottság friss nyilatkozatában egyáltalán nem erősítette meg a szupermérföldkövek és jogállamisági feltételek hiánytalan teljesülését.
Napi