Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz fordult Tényi István a Kiskunságban található Kolon-tó helyzete miatt. Az Indexhez is eljuttatott levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi tó példátlan ökológiai válsághelyzetbe került, és 2026 augusztusának végére a teljes kiszáradás fenyegeti. Mint írta, a területért felelős állami intézmények eddigi intézkedései nem tudták megakadályozni a védett vizes élőhely pusztulását, ezért minisztériumi szintű közbeavatkozást, a felelősségi körök tisztázását, valamint egy országos koordinációjú, rendkívüli mentő- és vízmegtartási program elindítását sürgette.

A Minisztérium nevében Kőrösi Levente biológiai sokféleség megőrzéséért felelős államtitkár válaszában azt írta: a javaslatok jó részét tartalmazni fogja az éppen szakértői tervezés alatt álló Nemzeti Természet-helyreállítási Terv, és ugyanezekkel a témakörökkel foglalkozik majd az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv is. A minisztérium arról is tájékoztatott, hogy az érintett intézményrendszer felülvizsgálata elkezdődött.

Két projekt is védelmébe veszi a tavat

A tárca két konkrét fejlesztést is megnevezett. Egy benyújtás alatt álló KEHOP Plusz projekt a Kiskunsági Nemzeti Park Kolon-tó területegységét is érinti, ehhez a minisztériumi szakmai támogató nyilatkozat már kiadásra került. Emellett a vízügyi ágazat által felügyelt, a Duna–Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását célzó projektben az egyik célterület részeként a Kolon-tó vízpótlása is tervbe van véve.

A minisztérium szerint ezek az intézkedések kedvezően befolyásolhatják a tó és környezetének vízháztartását, és változásokat érhetnek el a természetvédelmi helyzetben is. Ezáltal kiválthatók lehetnek azok a haváriaintézkedések, amelyeket eddig a nemzetipark-igazgatóság végzett — például a fokozottan védett lápi póc egyedeinek azonnali mentése. A válasz szerint a halfaj a későbbiekben akár vissza telepíthető lesz.

Együttműködésre biztatnak

A tárca a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekre, az uniós és hazai jogszabályokra, valamint az Alaptörvényre hivatkozva emlékeztetett arra, hogy a védett természeti értékek megőrzése nem csak a természetvédelem munkatársainak feladata, hanem mindenkié. Az államtitkárság szerint a vízőrző mozgalmak szerepe kiemelkedő, munkatársaik pedig több esetben közvetlenül működnek közre a nemzetipark-igazgatóságok tevékenységében.

(Borítókép: A Kiskunsági Nemzeti Park területén található nádassal és vízi növényekkel borított Kolon-tó partja a település határában 2019-ben. Fotó: Jászai Csaba / MTI)