Semmi furcsaság nincs az ukrajnai, majd rá az iráni háború kitörése óta, hogy az európai politikusok olyan országokban kilincselnek, ahol olajat és gázt szerezhetnek ki: évek óta nagy az éhség. A gázra most különösen, hiszen az európai tárolók töltöttsége rendkívül alacsony, és ez egyre nagyobb fenyegetést jelent, ahogy közeleg a tél. Johann Wadephul német külügyminiszter kedden Algériában jelent meg, ahol van exportálható gáz, csakhogy már korábban megegyeztek az olaszokkal és a spanyolokkal. Megkezdődött az új európai Trónok harca?

 – mondta Johann Wadephul a ZDF német közszolgálati televíziónak a Euronews jelentése szerint algériai látogatásának második napján, miközben Németországban egyre nagyobb aggodalmat kelt, hogy az ősz közeledtével a gáztárolók csak mintegy félig vannak feltöltve. 

A külügyminiszter közölte: találkozik Mourad Adjal energiaügyi miniszterrel, és az útra olyan német vállalatok képviselői is elkísérték, amelyek hosszú távú szerződéseket szeretnének kötni.

A gáz és Európa: téli energiaválság fenyeget

A külügyminiszter utalt Algéria Spanyolországgal és Olaszországgal kötött megállapodásaira, majd hozzátette: „Remélem, hogy most Németországnak is sikerül innen biztosítania gázellátásának egy részét. Ez alapvető érdekünk.”

Az EU legnagyobb gazdasága korábban az olcsó orosz gázra támaszkodott, ám a nagy volumenű szállítások leálltak, miután Oroszország 2022-ben megindította Ukrajna elleni teljes körű háborúját, ami súlyosan érintette a német ipart – emlékeztet a hírportál.

Berlin azóta nagyrészt norvég vezetékgázzal, valamint amerikai cseppfolyósított földgázzal, LNG-vel pótolta az orosz energiát. Az LNG ára azonban általában magasabb és ingadozóbb, mint a hosszú távú vezetékgáz-szerződéseké. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja további nyomást gyakorolt a gázárakra, ami félelmeket keltett egy esetleges téli energiaválsággal kapcsolatban.

Németország gáztárolói jelenleg mindössze 53 százalékos töltöttségen állnak, szemben a 65 százalékos uniós átlaggal – derül ki az Aggregated Gas Storage Inventory adataiból. „Több beszállítóra van szükségünk” – szögezte le Wadephul.

A 2022-es gázválságot követően a német kormány kötelező minimális gáztárolási szinteket vezetett be annak érdekében, hogy mérsékelje a spot gázárak hirtelen kilengéseit. Szükség esetén az állam maga is beléphet vásárlóként a piacra. A kormány előírása szerint a legtöbb gáztárolónak november 1-jére legalább 80 százalékos töltöttséget kell elérni – írja a Bloomberg.

Ha mindenki hirtelen ugyanott vásárolna, nem feltétlenül jön ki a matek

Mindez rendben, csakhogy számos európai uniós ország nagy gázfogyasztó, és ugyanazoknál az ajtóknál kell kilincselniük, hogy feltölthessék a tárolóikat, és a Hormuzi-szoros lezárásával meg Oroszország kizárásával megcsappant a s lehetséges szállítók száma. 

Egy ilyen helyzetben pedig könnyen előfordulhat, hogy az EU-tagok egymás orra elől horgásszák el a halat. A nyerő az lehet, aki többet fizet, ez azonban a gáz árának elszállásával járhat.

Algéria pont egy ilyen eset lehet. Innen vezetéken szállítanak Spanyolországba és Olaszországba gázt. A spanyol Medgaz tavaly mintegy 10 milliárd köbméteres kapacitása maximumán futott, innen nem lehetne jelentős mennyiségű gázt elővarázsolni a németeknek.

Más a helyzet az olasz TrasMeddel, amely sokkal nagyobb 33-34 milliárd köbméteres kapacitású, és rajta keresztül el is lehet juttatni a gázt Németországig. (A másik lehetséges útvonal, amit használnak is, LNG formájában hajózni el a gázt Wilhelmshavenig.).

Ezen a vezetéken azonban tavaly csak mintegy 20 milliárd köbméter áramlott keresztül, vagyis volna 10 milliárd köbméter szabad kapacitása a németeknek. Csakhogy ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az algériaiaknak nem volt elég gázuk a teljes kapacitás kihasználására.

Ez azt jelenti, hogy ha a németeknek jelentős mennyiségre van szüksége, akkor vagy az olaszoknak szánt mennyiségből csippantanak le, az árra ráígérve, vagy Algéria kapcsol be hirtelen annyi új termelést, ami pluszt gázt teremt. Az utóbbi rövid távon nem valószínű, így könnyen lehet, hogy Friedrich Merz kancellár és Giorgia Meloni miniszterelnök a gáz miatt egymással néznek farkaszemet, és végül a pénz, vagy az alku dönt.