Vladiszlav Vlaszjuk augusztus 25-én orosz ballisztikus rakétákból kiemelt külföldi alkatrészeket mutatott be az újságíróknak. Az Iszkander és a 48N6-os családba tartozó rakétákból származó navigációs és irányítási komponenseket az Egyesült Államokból, Japánból, Németországból, Tajvanról, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Svájcból azonosították.

Az amerikai alkatrészek részesedése kiugró, ugyanis egy 2024-es ukrán vizsgálat szerint az orosz rakétákból kinyert külföldi komponensek mintegy 70 százaléka amerikai cégektől – köztük az Nvidiától, a Texas Instrumentstől, az Analog Devicestől és a Microchip Technologytól – származott.

Az orosz rakétagyártók harmadik országbeli közvetítőkön keresztül szerzik be a kritikus elektronikai alkatrészeket, a kieső közbeiktatott cégeket pedig szinte ugyanolyan gyorsan pótolják, mint amilyen gyorsan a szankciós listákra kerülnek. Ez a jogalkalmazási hiányosság teszi lehetővé Moszkva számára, hogy folyamatosan hozzájusson a nyugati székhelyű vállalatok termékeihez.

A beszerzési útvonalak elvágása most az ukránok számára különösen sürgető, mivel Oroszország havi több mint százra növelte a különféle rakéták gyártását. Ugyanakkor a szövetségesek világszerte súlyos elfogórakéta-hiánnyal küzdenek, amelyet az idén kirobbant iráni háború tovább mélyített. A partnerországok jelenleg csupán havi 50–60 Patriot elfogórakétát tudnak Ukrajnának biztosítani, ami töredéke annak, amennyire a szinte hetente érkező, több száz drónból és rakétából álló orosz csapásmérő hullámok kivédéséhez szükség lenne.

Vladiszlav Vlaszjuk egy hárompontos tervet vázolt fel, amelynek értelmében a szövetségeseknek összehangoltan kellene szankcionálniuk minden azonosított orosz ballisztikusrakéta-gyártót, ágazati korlátozásokat kellene bevezetniük a rakétagyártásban használt mintegy 110 alapanyagra, valamint szigorítaniuk kellene a kritikus elektronikai alkatrészek és egyéb anyagok exportengedélyezését.

Ukrajna azt szeretné, ha az Európai Unió már szeptemberben elfogadna egy kifejezetten az orosz ballisztikusfegyver-ellátási láncot célzó kisebb, átmeneti csomagot, majd októberben egy újabbat – ahelyett, hogy megvárnák a legkorábban október végére várható, átfogó 22. szankciós csomagot. Vlaszjuk emellett Washingtonba utazott, hogy a képviselőház tagjait a szenátus által már elfogadott, 2026-os Lindsey O. Graham-féle Oroszország- és Irán-szankciós törvény támogatására kérje, amely számos kiskaput bezárna. Donald Trump elnök az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokra hivatkozva csaknem egy évig nem támogatta a jogszabályt, majd az idei évben fordulatot hajtott végre a kérdésben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.