BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 01. 12 percnyi olvasás
Már nem a konyhai dolgozók adják a tanulóknak az ebédet: salátabár, választható főételek és svédasztalos rendszer várja a gyerekeket Ferencvárosban. A IX. kerületben a múlt tanévben indított próbaüzem után idén szeptembertől már mind a kilenc helyi általános iskolában elérhető az önkiszolgáló közétkeztetés. Az eredmény: a kerületben drasztikusan lecsökkent az ételpazarlás, és több mint 20 százalékkal nőtt a menzára visszatérő gyerekek száma. A modellhez egyre több budapesti kerület és vidéki város is csatlakozik.
Ebédidőben folyamatosan érkeznek a tanulók a IX. kerületi Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola menzájára. A megszokott tálalás és a készen kapott adagok helyett teljesen más kép fogadja az érkezőket: a diákok saját maguknak szednek ebédet.
A szakmai háttérről Tarcali Eliza Csenge, a Ferencvárosi Intézményüzemeltetési Központ (FIÜK) dietetikusa elmondta, miként zajlik a minőségbiztosítás a háttérben:
– Gyakorlatilag az élelmiszer-biztonsági és higiéniai szabályok betartása mellett átvesszük az ételeket, ellenőrizzük, dokumentáljuk és megkóstoljuk azokat. A szakmai visszajelzéseket a FIÜK és a dietetikai részleg biztosítja az ételek kapcsán, emellett hozzánk futnak be a fogyasztói észrevételek is, így szükség esetén azonnal tudunk intézkedni – magyarázta a dietetikus.
Minden nap kétféle menüből lehet választani, valamint friss saláta is tartozik a fogásokhoz / Fotó: Knap Zoltán
A mindennapi tapasztalatokról Szita-Patty Judit, az iskola 7. osztályos osztályfőnöke elmondta, hogy a tavalyi tanévben indult átalakítás óta a diákok nagyon hamar belejöttek az új rendszerbe, és élvezik az önállóságot:
– Sokkal több a pozitív visszajelzés azzal, hogy a gyerkőcök eldönthetik, miből esznek, mennyit tesznek, és még a legválogatósabb gyerek is talál magának olyat, amiből szívesen fogyaszt. A gyermek eldöntheti, hogy tényleg mennyit eszik, és nem kell kicsit kínosan kérnie, hogy csak rizst szeretnék, vagy csak ezt szeretnék. Igazából ez is jó benne: eheti a halrudacskákat simán, tésztával, krumplipürével, salátával, ahogy neki jól esik, repetázhat. Többször eszik kevesebbet, és tudja, hogy bármennyiszer repetázhat, de fogyjon el. Így inkább ötször menjen vissza két halrudacskáért, mint hogy maradjon. Erre próbáljuk nevelni őket: annyit szedjen, amennyit megeszik, de bármennyiszer szedhet – tette hozzá a pedagógus.
Szita Patty Judit a hetedikesek osztályfőnöke / Fotó: Knap Zoltán
Magyarországon a 2014-ben bevezetett közétkeztetési rendelet alapjaiban változtatta meg az iskolai konyhák működését: szigorították a só-, cukor- és zsiradékbevitelt, emellett kötelezővé tették a friss zöldségek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű pékáruk rendszeres felszolgálását. Bár a menzák egészségesebbé váltak, a pultból kapott, rögzített adagok miatt a közoktatásban évtizedes problémát jelentett a kidobott étel és a diákok elégedetlensége.
Ferencváros ebben a közegben hozott áttörést azzal, hogy a szigorú tápérték-előírásokat ötvözte a szabad önkiszolgálással. A diákok minden nap kétféle főételből választhatnak: a konyha törekszik rá, hogy két nagyon népszerű vagy két kevésbé kedvelt fogás kerüljön a pultba, így biztosan talál mindenki kedvére valót. Az ebédelés fél 12-től negyed 3-ig tart folyamatosan, a pultokat pedig folyamatosan frissítik: ha valamelyik fogás kifogy, 20 percen belül pótolják.
A tanárok segítenek a gyerekeknek / Fotó: Knap Zoltán
A legnagyobb sikert a salátabár aratta, amely teljesen új elem a magyar közétkeztetésben. A gyerekek minden nap háromféle friss zöldségből, kétféle öntetből és szezonális salátákból válogathatnak.
„A salátabár és a sokszínű zöldségkínálat óriási sikert aratott. A tapasztalataink szerint a salátáspult az ebédidő végére szinte mindig teljesen kiürül” – mondta a Blikknek Czakóné Dobó Krisztina, a FIÜK igazgatója.
A FIÜK igazgatója megkeresésünkre tisztázta: az iskolai büfék üzemeltetése nem önkormányzati fenntartásban áll, így azokra nincs közvetlen ráhatásuk.
„Bízunk benne, hogy az iskolai büfék forgalma idővel csökkenni fog, hiszen fontos, hogy a gyermekek meleg, főtt ételekkel, illetve a mindennapos salátakínálat részeként biztosított zöldségekkel tudjanak jól lakni. Reményeink szerint a szabadszedés hatására a gyermekek egészségesebb ételeket választanak majd az iskolai büfékben is” – tette hozzá Czakóné Dobó Krisztina.
Baranyi Krisztina, Fenórencváros polgármestere pozitívan értékelte a szabadszedéses menzát / Fotó: Knap Zoltán
Az új modell a statisztikákban is meglátszik. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere a Blikk megkeresésére elmondta: a rendszert a 2025/2026-ös tanévben két intézményben – köztük a Bakáts téri iskolában – indították el próbaüzemként. A pilot program akkora sikert hozott, hogy az idei tanévtől már a kerület mind a kilenc általános iskolájában svédasztalról étkeznek a diákok.
– A reform hatására több mint 20 százalékkal nőtt azoknak a diákoknak a száma a kerületben, akik újra kérték az iskolai étkeztetést – emelte ki Baranyi Krisztina.
Az étkeztetés a magasabb minőség és a bővebb kínálat miatt drágább lett, ám a többletköltségek kétharmadát az önkormányzat átvállalja, így a családok terhei nem növekedtek érdemben.
Az alsósoknak (1–4. osztály) a napi egyszeri étkezés 640 forintba, a háromszori étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna) 840 forintba kerül naponta. A felsősöknél (5–8. osztály) az ebéd 670 forint, a teljes napi ellátás pedig 930 forint. Az idei tanévtől a speciális étrendet követő, ételintoleranciával vagy bármilyen speciális igénnyel élő gyerekek étkezését is megreformálták: ők szintén kétféle menüből választhatnak.
A tálalási forma gyökeres megváltoztatása komoly pénzügyi és logisztikai felkészülést igényelt az önkormányzat részéről: ahhoz, hogy a svédasztalos rendszert megvalósíthassák, teljesen át kellett építeni az iskolai ebédlőket és a tálalókonyhákat. Az átalakítások során szigorú élelmiszer-higiéniai előírásoknak kellett megfelelni, elkülönítve a tiszta és szennyes útvonalakat.
Czakóné Dobó Krisztina tájékoztatása szerint a 7 iskola étkezőjének és tálalókonyhájának építészeti átalakítása 117 659 040 forintot tett ki, míg a speciális önkiszolgáló berendezések – meleg- és hidegpultok, rozsdamentes edények és szedőeszközök – beszerzése 23 853 877 forintba került. Az önkormányzat így összesen 141 512 917 forintot fordított az intézmények átállítására.
– Az iskolai menza megreformálásának legfőbb célja, hogy a gyermekek finomat egyenek egy korszerű és vonzó környezetben. A tányérokról visszakerülő ételmaradék mennyisége drasztikusan lecsökkent, hiszen a gyerekeket arra kérjük: annyit szedjenek, amennyit megesznek, kóstoljanak többfélét, és ha éhesek maradnak, jöjjenek vissza a pultokhoz akár többször is – összegezte a tapasztalatokat a FIÜK igazgatója.
Nem Ferencváros az egyetlen fővárosi kerület, amely nagy hangsúlyt fektet a közétkeztetés modernizálására, ám az egyes városrészek eltérő stratégiával vágnak neki a megújulásnak.
A XIII. kerületi önkormányzat a Blikk megkeresésére közölte: náluk mintegy 5000 iskolás étkeztetését szervezi az önkormányzat. Az általános iskolások 70-80 százaléka, a középiskolásoknak pedig közel a fele veszi igénybe a menzát. Angyalföldön jelenleg a kétszálas, „A” és „B” menüs struktúra működik, a havi étlapokat pedig dietetikus bevonásával ellenőrzik.
Angyalföldön is elkötelezettek a továbblépés mellett: kérdésünkre elárulták, hogy a hagyományos menüválasztásos rendszert terveik szerint általánossá teszik, emellett két iskolában pilot projekt formájában ők is bevezetik a ferencvárosihoz hasonló szabadszedős tálalási formát.
A XIII. kerületben a szülői, diák- és intézményi visszajelzések pozitívak, az étkezők száma enyhén növekedett és stabil. Ugyan a 2014-es rendelet miatti szigorú ízesítés (kevesebb só, kevés édesség, sok zöldség) néha itt is vált ki kritikát, a gazdasági egyensúlyt sikerült megőrizni: az étkeztetési költségeket nagyjából harmadolva állja az állam, a szülők és az önkormányzat. Emellett a XIII. kerület nagyságrendileg évek óta mintegy 2000 gyermek térítési díját vállalja át részben vagy egészben települési támogatásként.
A kedvezmények nélküli napi árak a XIII. kerületben a következőképpen alakulnak:
Napi