„Hatalmas tengeri viharként” jellemezte a magyar agrárium jelenlegi helyzetét az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Telexnek adott interjújában.  Bóna Szabolcs szerint az ágazat egyszerre küzd a történelmi aszály következményeivel, a vámháborúk és a fegyveres konfliktusok miatt romló piaci környezettel, valamint a gazdaságok egyre súlyosabb likviditási problémáival. 

A tárcavezető úgy látja, Magyarország lemaradása „eszméletlen nagy”, mert az elmúlt években nem született olyan következetes stratégia, amely felkészítette volna a mezőgazdaságot a klímaváltozásra és a nemzetközi piac átalakulására. Az ország emiatt nemcsak a globális agrárnagyhatalmakkal, hanem több európai versenytársával szemben is hátrányba került.

Bóna Szabolcs: Nem csupán az aszály okozza a válságot

A miniszter az Agroinform podcastjában hangsúlyozta: a mezőgazdaság problémáit nem lehet kizárólag az aszályra visszavezetni. Egyszerre jelentkeznek a klímaváltozás hatásai, a háborúk következtében kialakult kedvezőtlen piaci viszonyok, valamint a gazdaságok finanszírozási nehézségei.

Ez azt jelenti, hogy a rövid távú válságkezelés önmagában nem lesz elegendő. A támogatási előlegek korábbi és magasabb arányú kifizetése, a különböző válságtámogatások és az önkéntes tőketörlesztési moratórium átmenetileg levegőhöz juttathatják a termelőket, de ezzel még nem válik ellenállóbbá az ágazat. Közben az időjárás és a megugrott költségek okozta válságra több uniós tagállam is a szokásos agrártámogatásokon felüli, célzott forrásokkal válaszolt.

Bóna Szabolcs szerint szerkezeti változtatásokra van szükség. A következő uniós pénzügyi ciklusra ezért olyan agrárstratégiát készítenek

• amely piacibb szemléletű, 
• alkalmazkodóképesebb 

vállalkozásokat hozna létre. Az államnak elsősorban a működés kereteit kellene kialakítania, miközben erősíteni kellene a termékpályák önszabályozását, az együttműködést és a szakmai tanácsadást.

A miniszter kritikusan beszélt a korábbi támogatáspolitikáról is. Állítása szerint a pályázati kiírások sok esetben rossz irányba terelték a mezőgazdaságot, és az sem biztos, hogy azok jutottak támogatáshoz, akiknek valóban szükségük lett volna rá. A források felhasználása szerinte nem minden esetben szolgálta a hatékonyság javítását vagy a generációváltást.

Nem mindenütt a szántóföldi növénytermesztésé a jövő

A válság mélységét mutatja az is, hogy Bóna Szabolcs már a jelenlegi termelési szerkezet hosszú távú fenntarthatóságát is megkérdőjelezi. A debreceni Farmer Expón úgy fogalmazott: a magyar agrárium és a vidék jelenleg „viharban hajózik”, az ország nagy részén pedig már nem feltétlenül a hagyományos szántóföldi növénytermesztés jelenti a jövőt – idézte a minisztert a Debreciner tudósítása.

Becslése szerint öt-tíz éves távlatban a magyar szántóterület legfeljebb 20 százalékát lehet majd öntözni, és már ennek elérése is komoly eredmény volna. Az öntözés tehát önmagában nem oldhatja meg az egész magyar növénytermesztés problémáját: régiónként kell megvizsgálni, hogy az egyes növényfajok mennyire képesek alkalmazkodni a helyi mikroklímához.

A miniszter szerint már most rendelkezésre állnak olyan eredmények, amelyek megmutatják, mely kultúrákat nem lehet hosszú távon gazdaságosan termeszteni Magyarország bizonyos részein. A vetésszerkezet átalakítása ezért nem elméleti lehetőség, hanem gazdasági kényszer lehet.

Bóna Szabolcs a Debrecinernek adott külön interjújában arról is beszélt, hogy a korábbi, vízbőségre kialakított talajművelési módszereket nem lehet változatlanul használni egy félsivatagivá váló környezetben. Az „így szoktuk” időszaka szerinte véget ért.

A tárcavezető a termőterületek beépítését is a válság egyik súlyosbító tényezőjeként említette. Állítása szerint az elmúlt évtizedekben közel egymillió hektárt vontak ki a természetes használatból közlekedési és ipari beruházások miatt. „Ezt nem lehet büntetlenül csinálni” – mondta, hozzátéve, hogy a talajok lebetonozása a vízháztartásra és a helyi klímára is hatással van.

A tömegtermékek piacán nehéz lesz nyerni

A klímaválság mellett a magyar mezőgazdaság üzleti modellje is változtatásra szorul. A miniszter szerint Magyarország méretgazdaságosságban nehezen versenyezhet olyan nagy termelőkkel, mint Ukrajna, ezért kérdéses, hogy a kommersz mezőgazdasági tömegtermékek piacán kell-e felvennie a versenyt.

Bóna Szabolcs ehelyett a magasabb minőségű, nagyobb hozzáadott értékű magyar élelmiszerek előállítását helyezné előtérbe. Ehhez azonban a termelők, az élelmiszeripar, a szabályozók és a fogyasztók gondolkodásának is változnia kell.

 Ehhez olyan szabályozási és védjegyrendszerre volna szükség, amely egyértelműen megmutatja, hogy az adott termék teljes előállítási folyamata Magyarországon történt.

Az elmúlt napok miniszteri megszólalásaiból így egy meglehetősen súlyos helyzetértékelés rajzolódik ki: a magyar mezőgazdaság válsága egyszerre éghajlati, piaci, pénzügyi és szerkezeti természetű. Az azonnali támogatások enyhíthetik a gazdaságokra nehezedő nyomást, a termelési szerkezet, a támogatáspolitika és az élelmiszeripar átalakítása nélkül azonban az ágazat sérülékenysége megmarad.