GazdaságSzerző: economx 2026. 09. 01. 2 percnyi olvasás
Ligeti Miklós szerint a nyomozószerveknél komoly létszámhiány, a bíróságokon pedig egyenetlen ügyterhelés nehezíti a gyors és hatékony munkát, így önmagában az eljárási határidők lerövidítése nem tudná orvosolni a korrupciós ügyek elhúzódásának problémáját.
A korrupciós ügyek feltárását nem feltétlenül a törvénymódosítások vagy az eljárási határidők mesterséges lerövidítése gyorsítaná fel – mutatott rá Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója a Klubrádió Kemény Dió című műsorában.
A szakértő szerint a miniszterelnök által szorgalmazott szigorítások helyett az igazságszolgáltatási rendszer valós kapacitásproblémáit kellene orvosolni.
Magyar Péter miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy a kormány az eljárási szabályok módosításával és a határidők szűkítésével vetne véget annak az állapotnak, hogy egyes büntetőügyek akár 5–10 évig is elhúzódnak.
A kormányfő tervei szerint a gyorsítás a nyomozástól a jogerős ítéletig minden szakaszra vonatkozna, megerősítve a bíróságokat és a nyomozó szerveket is.

Ligeti Miklós szerint azonban „nem biztos, hogy ez az egyedül üdvözítő út”. Úgy véli, az eljárási határidők szűkítése helyett először azt kellene tisztázni, hogy a magyar igazságszolgáltatás – beleértve az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt is – képes-e egyáltalán nagyságrendekkel több és bonyolultabb korrupciós ügyet kezelni.
„Elsősorban azt kellene megvizsgálni”, hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő szakemberek és a szükséges szervezeti feltételek a hatékony korrupcióüldözéshez – tette hozzá.
A jogi igazgató szerint a nyomozó hatóságoknál kritikus a helyzet: a rendőrségen belüli fluktuáció miatt valószínűleg több száz rendőrnyomozó hiányzik a rendszerből. Bár az ügyészségen kisebb a hiány, ott sem teljes a létszám, a bíróságokon pedig az ügyterhelés rendkívüli egyenetlensége okoz gondot. Ligeti hangsúlyozta, hogy a fővárosi és a vidéki bírók terhelése között óriási különbségek lehetnek, amit „logisztikai és tervezési” eszközökkel kellene kiegyenlíteni.
Az ügyész teremtése, a rendőrnyomozó teremtése egy többéves folyamat
– fogalmazott Ligeti, kiemelve, hogy hiába különít el a kormány több forrást új státuszok létrehozására, a szakemberhiány nem szűnik meg azonnal.

Ligeti Miklós szerint a megoldás nem a jogszabályok átírásában rejlik. Példaként a jegybanki alapítványok ügyét említette, amely már a bírósági szakaszt megelőzően is gyanúsan lassúnak tűnt. A TI igazgatója szerint azt kellene pontosan feltárni, hogy hol és miért akadnak el a folyamatok. Úgy véli, ha elvégeznék ezt a mélyfúrást, jó eséllyel bebizonyosodna, hogy a tényleges megoldás „nem a törvények módosításában fog megnyilvánulni”.