PolitikaSzerző: Tamás Nagy 2026. 07. 20. 10 percnyi olvasás
Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie Magyarország következő államfőjének? Magyar Péter megfogalmazta elvárásait.
A kormányfő hétfőn, a napirend napirendre tűzése előtt alapvető követelményként jelölte meg az ország feltétel nélküli szeretetét az Országgyűlés következő elnökjelöltjével szemben.
Az elnökválasztással kapcsolatban Magyar Péter elmondta,
"Tiszta lappal kezdünk; nem kötnek bennünket korábbi egyezmények vagy szokások.”
Hozzátette: az emberek ne várják el, hogy a régi ellenzékből vagy a Tisza-szavazók közül válasszanak elnököt. „Jól döntenek, ha olyan elnököt választanak, aki végre az egész ország elnöke lesz” – mutatott rá, és arra kérte a politikai pártokat és a civil szervezeteket, magyarázzák el, kit és milyen értékek alapján tartanak érdemesnek a köztársaság képviseletére.
Megjegyezte: teljesen természetes, hogy nem lesz mindenkit kielégítő elnökjelölt.
Magyar Péter kijelentette: az új államfőnek nem kell a hagyományos értelemben vett politikusnak lennie, és nem kell ügyvédnek sem lennie.
Magyarországot hosszú éveken át hivatásos, nagy tapasztalattal rendelkező politikusok és kiváló jogászok vezették, akik kívül-belül ismerték a hatalom szabályait, a törvények és az alkotmány bonyodalmait, mégis saját érdekeik szolgálatába állították az államot és a jogot – hangsúlyozta.
A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrzi a nemzet egységét és a jogállamiságot; lehet biológus, történész, orvos, művész, jogász, feltéve, hogy tisztessége, életútja elhiteti velünk, hogy ezt a munkát erővel, tisztességgel, kitartással és a haza szeretetével tudja végezni – jelentette ki, hozzátéve, hogy a feltétel nélkülözhetetlen feltétel a haza iránti feltétel nélküli szeretet.
Az elnökválasztással kapcsolatban Magyar Péter elmondta,
„Tiszta lappal kezdünk, nem kötnek bennünket a múltbeli egyezmények vagy szokások.”
Hozzátette: az emberek ne várják el, hogy a régi ellenzékből vagy Tisza szavazói közül válasszanak elnököt. „Jól döntenek, ha olyan elnököt választanak, aki végre az egész ország elnöke lesz” – mutatott rá, és arra kérte a politikai pártokat és a civil szervezeteket, magyarázzák el, kit és milyen értékek alapján tartanak érdemesnek a köztársaság képviseletére.
Megjegyezte: teljesen természetes, hogy nem lesz mindenkit kielégítő elnökjelölt.
Magyar Péter kijelentette: az új államfőnek nem kell a hagyományos értelemben vett politikusnak lennie, sőt, még ügyvédnek sem kell lennie. Példaként Göncz Árpádot hozta fel, megjegyezve, hogy szerinte nem az 1944-ben szerzett jogi diplomája, hanem inkább műfordítói zsenialitása és embersége tartja sok magyar szívében a mai napig.
Magyarországot hosszú éveken át hivatásos, nagy tapasztalattal rendelkező politikusok és kiváló jogászok vezették, akik kívül-belül ismerték a hatalom szabályait, a törvények és az alkotmány bonyodalmait, mégis saját érdekeik szolgálatába állították az államot és a jogot – hangsúlyozta.
A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrzi a nemzeti egységet és az alkotmányosságot; lehet biológus, történész, orvos, művész vagy jogász, feltéve, hogy tisztessége és életútja alapján elhiheti, hogy ezt a munkát erővel, tisztességgel, kitartással és hazafiassággal tudja végezni – jelentette ki. További követelményt jelölt meg: az új államfőnek ismernie kell az ország örömeit, sebeit és erősségeit; élő közösségként kell tekintenie az országra; meg kell értenie a kimondott szó súlyát; higgadtan mérlegelnie kell a dolgokat; meg kell hallgatnia a különböző véleményeket; és fel kell ismernie, hogy minden döntésnek következményei vannak.
„Nem mindegy, hogy nő vagy férfi, milyen végzettségűek, milyen családból származnak, vidékiek vagy budapestiek, milyen szakmát végeztek – a lényeg, hogy feltétel nélkül szeressék a hazát” – fogalmazott.
Amit eddig tudunk:
Magyar Péter kifejtette, hogy a következő köztársasági elnököt kérik vállalni„ez a nehéz, de nemes feladat”átmeneti időszakban, az egész alkotmányozási folyamat során, amely nem más, mint az egész nemzet képviselete.
Értékelése szerint Magyarországnak az elmúlt 36 évben hét elnöke volt, akiket politikai megállapodások, paktumok és pártpolitikai döntések eredményeként választottak meg. Ez hatással volt az elfogadottságukra – jegyezte meg.
„1990 óta először kaptunk lehetőséget arra, hogy pártvonalon felül álló jelöltet válasszunk” – hangsúlyozta.
Arra kérte a kormánypárti és az ellenzéki képviselőket, hogy a köztársasági elnöki tisztséget, a közintézmények függetlenségét, a gyermekek biztonságát, a közvagyon védelmét, az oktatás jövőjét, Magyarország nemzetközi biztonságát tekintsék olyan ügynek, amelyben a pártpolitikai érdekeket a magyar érdekeknek kell alárendelni.
című napirend előtti felszólalásában„Az igazi magyar érdek”A miniszterelnök hat feltételt vázolt fel a magyar érdeknek: működő, független és igazságos állam; erős és fenntartható gazdaság; tudás; biztonságos és méltó élet; nemzetbiztonság; és a nemzeti egység.
Felidézte a reformkort, 1956-ot és a demokráciába való átmenet időszakát, megjegyezve, hogy a magyar történelem legnagyobb vívmányai következetesen akkor születtek, amikor a magyarok megtalálták a közös nevezőt. Hangsúlyozta: a magyar történelem nagy alakjai hevesen vitáznak egymással, mégis mindig tudták, hogy a vita célja az ország előremozdítása, és vannak határok, amelyeket nem szabad átlépni – még rövid távú politikai haszonszerzés miatt sem.
Véleménye szerint ma ismét egy ilyen történelmi pillanatban vagyunk, mert egy hosszú, dicstelen korszak véget ért, és a választók mandátuma nem egyszerűen a kormányváltásra szólt, hanem a rendszerváltásra.
A kormányfő súlyosnak minősítette az Orbán-kormány által az új kabinetre hagyott örökséget, egyebek mellett a „történelmi” költségvetési hiányra, a meggyengült közszolgáltatásokra, az eladósodott intézményekre és a kormányba vetett bizalmat vesztett állampolgárokra hivatkozva.
Magyar Péter a működő, független és tisztességes államot jelölte meg a magyar érdekek első feltételeként, hangsúlyozva a jogot, a közvagyont és az állampolgári jogokat védő ügyészség, bíróságok, alkotmánybíróság, számvevőszék, szabályozó szervek, köztársasági elnöki hivatal szükségességét. Megjegyezte: éppen ezért módosították az Alaptörvényt, és építik újra a közintézmények függetlenségét. Azzal vádolta az Orbán-kormányt, hogy a törvényt a kiváltságok bebetonozására, a vagyon kiszipolyozására, politikai ellenfelei aláaknázására használja, miközben azt ígérte: amíg Tisza vezeti az országot, addig a törvény szerepe a közösség védelme, a hatalom korlátozása, az alapvető jogok garantálása, az elszámoltathatóság biztosítása.
A magyar érdek második feltételeként az erős, tisztességes és fenntartható gazdaságot jelölte meg. Kiemelte: Magyarország szívesen lát minden olyan befektetőt, aki munkahelyet teremt, tudást hoz, erősíti a magyar beszállítókat, megbecsüli a dolgozókat, tiszteli földünket, vízünket, levegőnket, a helyi közösségek jogait.
Kijelentette: a beruházás csak akkor szolgálja a magyar érdekeket, ha a dolgozók tisztességes bért keresnek, a közösség fejlődik, a magyar vállalkozók szerződést kötnek, és a természet – Magyarország vize, levegője, földje – nem fizeti meg a haszon árát.
Zárd be a napodat informáltan –iratkozz fel esti hírlevelünkre!
Magyar Péter megígérte, hogy egységes, átlátható és kiszámítható szabályokat hoz létre minden cég számára, megjegyezve, hogy a kormány múlt héten benyújtott adójavaslatai is erre helyezik a hangsúlyt. Azt ígérte, hogy a kormány rendet tesz a nagy világcégek társaságiadó-befizetésében, szélesíti az adóalapot, és szűkít bizonyos adókedvezményeket.
A kabinet véget vet a trösztkezelők adóelkerülési gyakorlatának, megduplázza a szennyező cégek által fizetett légszennyezési díjakat, és olyan környezetvédelmi szabályozások és adómódosítások bevezetésére készül, amelyek a nagy vízhasználókat és a szennyező cégeket a környezetvédelmi és egészségügyi előírások betartására kényszerítik – ismertette. Emellett – folytatta – több kisebb adókategória is megszűnik, és megszűnik az Orbán-kormány azon gyakorlata is, hogy egyes cégekre szelektíven vetett ki büntető adót. Minden nagyobb beruházáshoz nyilvános adatokra, valódi hatástanulmányokra, erős szabályozó hatóságokra és a helyi közösségek érdemi részvételére van szükség.
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány ezt nem tette meg.
Kijelentette: a kormány megvizsgálja Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter minden olyan döntését, tárgyalását, hivatalos kötelezettségvállalását, amely a BYD Magyarország beruházásával kapcsolatos. Kiemelte, hogy Szijjártó Péter két hónappal miniszteri posztjának távozása után éppen abban a cégnél talált munkát, amelynek magyarországi befektetéseit miniszterként támogatta.„több százmilliárd közpénz, diplomáciai támogatás és állami infrastruktúra”.
Hozzátette: megvizsgálják az ezeknek az óriáscégeknek nyújtott támogatások, adókedvezmények, gyorsított engedélyezések, környezetvédelmi mentességek és közpénzből finanszírozott beruházások történetét. Vizsgálni fogják, hogy ki hozta meg ezeket a döntéseket, ki készítette elő, milyen szakértői figyelmeztetéseket hagytak figyelmen kívül, milyen terheket róttak az adófizetőkre, a munkavállalókra, a helyi közösségekre, a környezetre – hangsúlyozta.
A miniszterelnök a tudást jelölte meg a magyar érdekek harmadik pilléreként, hangsúlyozva, hogy egyetlen magyar gyermek jövője sem függhet a szülei lakhelyétől vagy anyagi lehetőségeitől, és egyetlen pedagógus munkája sem maradhat elismerés nélkül.
Megjegyezte: az iskolakezdési támogatás célja, hogy a gyerekek egyenrangúan kezdjék meg a szeptemberi tanévet, de véleménye szerint az oktatáshoz ennél jóval többet kell.„kárelhárítás és gyógyulás”. Hangsúlyozta, nem lehet vita az ellenzék és a kormánypártok között, hogy a gyermekek jövője a legfontosabb közös ügy.
A magyar érdek negyedik feltételéről – az emberi méltósághoz méltó mindennapokról – azt mondta, hogy az Orbán-kormány által lerombolt jóléti rendszerek helyreállítása hatalmas vállalkozás lesz, és nem megy egyik napról a másikra. De a magyar érdek egyértelmű: az egészségügy fejlesztésén, a gyermekvédelem biztonságosabbá tételén, az idősek tisztességes ellátásán, a megfizethető lakhatásért, a kiszámítható közszolgáltatásokért, az önkormányzatiság megerősítéséért kell dolgozni - jelentette ki.
A magyar érdek ötödik feltételeként a nemzetbiztonságot és a kiszámítható nemzetközi helyzetet jelölte meg. Kifejtette: Magyarország ereje saját védelmi képességeiben, európai és atlanti szövetségeiben, körültekintő diplomáciájában rejlik, valamint abban, hogy döntéseit magyar szempontok alapján, szövetségeseivel együttműködve, a béke és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett hozza meg. A határon túli magyar közösségek szülőföldjén való biztonságát, jogait, boldogulását is belefoglalta.
A kormányfő a magyar érdekek hatodik feltételeként a nemzeti összetartozást jelölte meg, amelynek lényege a kölcsönös tisztelet, a közös alkotmányos keret, a magyar embertársak méltóságának elismerése – elismerve, hogy politikai ellenfeleik és más pártok szavazói is az ország állampolgárai.
Magyar Péter az elnökválasztásra való utalással zárja mondandóját, hogy végre lehetőségünk van tiszta lappal indulni, és nem egyik vagy másik párt politikusát, jelöltjét állítani az elnöki posztra. Hangsúlyozta: a következő napokban azon fog dolgozni, hogy ez a lehetőség valósággá váljon.
Ennek eléréséhez – mondta – mindazoknak, akik a közbeszédet alakítják, közösen „meg kell találniuk és át kell lépniük saját árnyékukat”, felülemelkedve vélt vagy valós napi érdekeinken és sérelmeinken. Úgy fogalmazott: a cél az"bölcs és igazságos döntést hozni."
További magyarországi hírek:
Napi