GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 01. 3 percnyi olvasás
Berobbant Európában a szélenergia: Németország húzza a növekedést, Magyarországon is jöhetnek új szélerőművek.
A növekedésben az adatokat ismertető Reuters cikke szerint meghatározó szerepet játszott Németország, miközben a tengeri, vagyis offshore szélerőművek telepítése is erőteljesen bővült. Németország önmagában 3,4 gigawatt új kapacitással járult hozzá az európai bővüléshez, ami a teljes első féléves növekedés 39 százaléka. Június végére Európa teljes beépített szélenergia-kapacitása elérte a 311 gigawattot.
A mostani ütem különösen látványos a korábbi évekhez képest:
Ha az idei első féléves tempó fennmarad, 2026 minden korábbi évnél erősebb lehet a kapacitásbővítés szempontjából.
A WindEurope szerint azonban egyáltalán nem garantált, hogy a lendület tartós marad. Az iparág szerint az európai kormányok következő hónapokban meghozott döntései kulcsszerepet játszanak majd abban, hogy folytatódhat-e a beruházási hullám.
A hangsúly elsősorban az engedélyezési eljárásokon, az energiatermelési aukciókon, a villamosenergia-hálózatok fejlesztésén és a villamosítás felgyorsításán van. Az európai szél- és napenergia-iparág egyaránt azt sürgeti, hogy egyszerűsítsék és gyorsítsák az új beruházások engedélyezését.
A szabályozási környezet mellett ugyanakkor a költségek is komoly kihívást jelentenek. Az infláció és a geopolitikai feszültségek számos iparágban növelték a beruházások árát, és a szélerőművek sem mentesülnek ez alól.
A gyors kapacitásbővítésnek ugyanakkor van egy jól ismert problémája: a szélenergia-termelés időjárásfüggő.
Németország példája különösen jól mutatja ennek a kockázatát. Az ország Európa egyik legnagyobb szélenergia-termelője, ugyanakkor a Dunkelflaute, vagyis a szélcsendes, borult időszakok alatt a szélerőművek termelése jelentősen visszaeshet.
2024-ben egy ilyen időszak komoly áremelkedést okozott a német és az európai villamosenergia-piacon.
Például egy novemberi időszakban a németországi csúcsidős áramár óránként megawattóránként akár 900 euróra is felugrott.
Ez jól mutatja, hogy a megújuló energiaforrások gyors terjedése önmagában nem oldja meg az ellátásbiztonság kérdését. A nagyobb szélenergia-kapacitás mellé megfelelő hálózati infrastruktúrára, energiatárolásra és olyan termelőkapacitásokra is szükség van, amelyek szélcsendes időben képesek biztosítani az áramellátást.
Közben Magyarországon is fontos lépés történt a szélenergia fejlesztésében: megjelent a közép- és nagyfeszültségű hálózaton rendelkezésre álló szabad kapacitások kiosztására vonatkozó pályázati kiírás, amelyre 2026. október 30-ig lehet benyújtani a pályázatokat.
A tender hat járás közép- és nagyfeszültségű hálózatának kilenc hálózati csomópontjára vonatkozik. A kiosztható kapacitás összesen 702 megavoltamper (MVA), ami nagyságrendileg 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás csatlakoztatását teheti lehetővé.
A pályázaton való részvételnek ugyanakkor van belépési költsége is: a beugró 3 millió forint.
A magyar szélerőművek fejlesztését régóta korlátozó szabályozási és hálózati akadályok miatt a mostani tender különösen fontos mérföldkő lehet az ágazat számára. A tényleges beruházások megvalósulása azonban még számos tényezőtől függ, többek között a hálózati csatlakozás feltételeitől és a projektek gazdaságosságától.
A szélerőművek terjedésével kapcsolatban ugyanakkor Magyarországon is vannak viták. A kritikusok egyik legfontosabb érve az időjárásfüggő termelés, de a turbinák zajhatása és a helyi közösségek érdekeltsége is rendszeresen előkerül.
Kulcs település példája jól mutatja ezt: a község már több mint két évtizede együtt él Magyarország egyik első szélerőművével, amely időközben a település egyik jelképévé vált.
A helyiek megszokták a létesítményt, ugyanakkor a szélerőműből származó gazdasági előnyökből a település lakói közvetlenül nem részesülnek.
A kulcsiak ennek ellenére támogatnák további szélerőművek építését is, a település vezetése azonban azt szeretné, ha a helyi közösség is részesülne a beruházások előnyeiből.
Európában eközben továbbra is Németország diktálja a tempót. A következő időszakban az lesz a kérdés, hogy a gyors kapacitásbővítést sikerül-e olyan hálózatfejlesztéssel és energiatárolással összekapcsolni, amely a szélenergia egyik legnagyobb problémáját, az időjárásfüggő termelést is kezelni tudja.
Napi